Az els� vil�gh�bor� v�g�n az Osztr�k-Magyar Monarchia 1918. november 3-�n letette a fegyvert. Magyarorsz�g sorsa – ekkor sokan �gy gondolt�k – a r�videsen kezd�d� b�ket�rgyal�sokon d�l majd el. T�rgyal�sok helyett azonban az antant nagyhatalmak dikt�ltak, a rom�n, cseh �s szerb hader� pedig, fegyversz�net ide vagy oda �tl�pte a t�rt�nelmi hat�rt.

A bels� forrong�s ellen�re Magyarorsz�g kifel� a tetszhal�l �llapot�t mutatta, a h�rom oldalr�l t�mad� szomsz�dos orsz�gok szinte ellen�ll�s n�lk�l sz�lltak meg �ri�si ter�leteket, egyed�l a nyugati nagyhatalmak parancsszav�ra „�lltak meg” olykor. Az fn.hu Raffay Ern� t�rt�n�sszel, a K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem oktat�j�val besz�lgetett.

Sokan �gy v�lik, hogy ha Magyarorsz�g nem fogadja el az antant �ltal kijel�lt demark�ci�s vonalakat, �s felveszi a harcot a t�mad�kkal, tal�n sz�munkra kedvez�bben h�zt�k volna meg a hat�rokat. Mi�rt nem �llt ellen Magyarorsz�g?

Nos, a rossz hat�rok egyed�l akkor val�sulnak meg bizonyosan, ha egy korm�ny �s egy n�p nem folytat semmilyen ellen�ll�st. A harcban term�szetesen el lehet bukni, de Magyarorsz�gon 1918 �sz�t�l nem ez t�rt�nt, hanem a K�rolyi Mih�ly vezette baloldali korm�ny szab�lyosan megadta mag�t a h�rom �gt�j fel�l r�t�mad� cseh, szerb �s rom�n katonas�gnak. Ezt �nfelad�snak kell nevezn�nk. K�rolyit nem a „rossz sz�nd�k vezette”, hanem naiv volt, �s hi�nyzott bel�le a nagy politikusok tehets�ge.

Azt hitte, hogy az akkoriban divatos wilsonizmus, illetve az � nemzetk�zileg m�r 1913-1914-b�l is ismert antant-bar�ts�ga elegend� lesz ahhoz, hogy a nyugati gy�ztesek bel�ss�k: az �ltala vezetett, �j Magyarorsz�g nem �rdemel nagy b�ntet�st. K�rolyi csalatkozott a gy�ztesekben, de a nagy vesz�ly nem a franci�kt�l �s angolokt�l, f�leg nem az amerikaiakt�l j�tt, hanem a h�rom kicsiny, de ann�l moh�bb szomsz�dn�p politikai elitj�t�l.

Ami az ellen�ll�st illeti, K�rolyi korm�nya v�gzete hib�t k�vetett el, amit k�t d�nt� korm�nyint�zked�s mutat. Az egyikkel �gynevezett leszerel�bizotts�gokat k�ldtek a hat�r menti vas�ti g�cpontokra, s a haza�z�nl� katon�kt�l elvett�k a fegyvert s helyette leszerel� igazol�st adtak a kez�kbe. Sok esetben intakt, haszn�lhat� kisebb-nagyobb katonai alakulatokr�l volt sz�. A m�sik int�zked�ssel elrendelt�k, hogy az Erd�lyben, Felvid�ken �s D�lvid�ken �llom�soz� marad�k katonas�g lassan vonuljon Budapest fel�. Ha megsz�ll� rom�n, szerb vagy cseh alakulattal tal�lkozik, visszavonul�s el�tt a parancsnoknak m�g jegyz�k�nyvet kellett felvennie az adott telep�l�s harc n�lk�li �tad�s�r�l. Ez p�lda n�lk�l �ll a magyar hadt�rt�nelemben.

Rom�n katon�k Budapesten

A szomsz�dos kis�llamok gy�ztesk�nt z�rt�k le a h�bor�t. Mi�rt nem „v�rt�k meg” a b�keszerz�d�sek al��r�s�t, mi�rt ind�tottak a fegyversz�net ellen�re azonnal t�mad�st?

A t�mad�s oka a pr�da, azaz Magyarorsz�g �ri�si ter�lete volt: mindh�rom �llam prejudik�lni akart. Vill�mgyorsan mozg�s�tott�k haderej�ket, �s 1918 november 8-10-e k�r�l r�t�madtak Magyarorsz�gra, hogy min�l nagyobb ter�leteket foglaljanak el bel�le. Nemzetk�zi �rtelemben s�lyos t�rv�nytelens�g �s szerz�d�sszeg�s t�rt�nt, ugyanis Magyarorsz�g - m�g egy�tt a Monarchi�val - m�r november 3-�n Padov�ban letette a fegyvert. �letbel�pett a Weber t�bornok �ltal al��rt padovai fegyversz�neti egyezm�ny, amely garant�lta Magyarorsz�g ter�leti �ps�g�t. Emiatt kellett gyorsan megrohanni az orsz�got, elfoglalni a k�v�nt ter�leteket, hogy a leend� b�ket�rgyal�sok el�tt m�r k�sz helyzetet teremtsenek.

Mikor j�tt el az id�, amikor K�rolyi is �gy gondolta, ne tov�bb?

1919 janu�rj�ban. Ekkor m�r nyilv�nval�v� v�lt, hogy a megsz�ll�k az eg�sz orsz�got, vagy annak t�lnyom� r�sz�t el akarj�k foglalni, ami megb�n�thatja az orsz�g �let�t: K�rolyi Mih�ly meg�rtette, hogy nagy hib�t k�vetett el. Janu�r 20-�n mag�hoz h�vta a fekete parolis, azaz vez�rkari tisztet, Stromfeld Aur�l ezredest. Megk�rte, hogy szervezzen hadsereget a sz�tzavart, frontot viselt katon�kb�l, amellyel meg lehetne v�deni az orsz�got. Az ezt k�vet� napokban k�sz�lt el a honv�delemnek a terve, amit Stromfeld-javaslatnak nevezek.

Eszerint Stromfeld 12 hadoszt�lyb�l �ll� hadsereget szervezett volna - z�m�t sz�kelyekb�l, akik id�k�zben sokan menek�ltek a Sz�kelyf�ldr�l. E hader�vel el�sz�r a leggyeng�bbnek v�lt cseheket akarta kiverni az orsz�gb�l, majd a rom�nokat, v�g�l az �ltala legjobb katon�nak tartott szerbeket. Megindult a hadsereg szervez�se, de id�k�zben K�rolyit a saj�t szoci�ldemokrat�i el�rult�k, �s kiki�ltott�k a tan�csk�zt�rsas�gnak nevezett els� magyarorsz�gi kommunista diktat�r�t.

Kun B�la �s K�rolyi Mih�ly

1919. m�rcius v�g�t�l a budapesti kommunist�k komolyabb hadseregszervez�shez fogtak, c�ljuk az volt, hogy megv�dj�k a „munk�soszt�ly hatalm�t”. Amikor megalakult a V�r�s Hadsereg, ez v�grehajtotta Stromfeld ezredes egykori katonai terv�t: hadj�ratot ind�tott a Kassa t�rs�g�ben, hogy sz�tv�lassza a cseh �s rom�n csapatokat. Az akci� komoly eredm�nyeket hozott, de itt is k�zbesz�lt a politika.

A rem�lt b�ket�rgyal�sokon Kun B�l��k azt gondolt�k, hogy el tudj�k fogadtatni a Tan�cs-Magyarorsz�g l�t�t, s ez�rt visszavont�k a hadsereget. Kun B�la k�l�gyi „n�pbiztos” jegyz�kben lemondott az orsz�g ter�leti �ps�g�r�l, ami azt mutatja, hogy a prolet�rdiktat�ra v�delm�t fontosabbnak �t�lte, mint a hat�rok v�delm�t.

K�zben a rom�nok, �ppen a magyarorsz�gi kommunizmus lever�s�t aj�nlott�k f�l P�rizsban, s �tkelve a Tisz�n, megd�nt�tt�k a Tan�csk�zt�rsas�got. Itt maradt a vezet�k n�lk�li, sz�tdarabolt Magyarorsz�g, a rom�nok bevonultak Budapestre - az�ta is ez a rom�n hadt�rt�nelem legnagyobb haditette -, a csehek Pozsonyba �s Kass�ra, a szerb hadsereg pedig elfoglalta a P�cst�l �szakra, Baj�t�l �szakra es� vonalat. Ide vezetett az a helyzet, hogy az orsz�g vezet�i el�t�rbe helyezt�k a saj�t (politikai) t�l�l�si c�ljaikat az orsz�g �rdek�nek.

Balassagyarmat p�ld�ul a „saj�t kez�be vette” sors�t, �s �ner�b�l �zte ki a v�rosb�l a cseh hadsereget. Jav�tott valamit a helyzeten a hasonl�, alulr�l szervez�d� ellen�ll�s?

Igen, sokat, ha az orsz�g ter�leti integrit�s�t nem is tudta megv�deni. �ltal�noss�gban megfigyelhetj�k, hogy csak ott siker�lt legal�bb egy v�rost vagy falut, esetleg gazdas�gilag fontos hat�rr�sz megtartani, ahol ellen�lltak a h�d�t�knak.

T�ny, hogy az eg�sz orsz�g ter�let�n minden�tt t�rt�nt kisebb-nagyobb ellen�ll�s. Legel�sz�r m�r 1918 okt�ber�ben a Sz�kelyf�ld�n, amikor a benyomul� rom�n hadsereg ellen pr�b�ltak egyes helyeken f�ll�pni. Ez nem lehetett sikeres, mert a rom�nok - tartva a sz�kelys�g ismert harciass�g�t�l �s b�tors�g�t�l -, szinte az eg�sz hadsereg�ket legel�sz�r e ter�let elfoglal�s�ra parancsolt�k. A sz�kelyek k�s�bb t�megesen menek�ltek szabad magyar ter�letekre.

A Civitas Fortissima eml�km� balassagyarmaton (forr�s: magyarkepek.uw.hu)

A felvid�ken a legismertebb ellen�ll�s Balassagyarmaton �s k�rny�k�n t�rt�nt, ahol a v�ros polg�rai, leszerelt katon�k, vasutasok egyszer�en kivert�k a cseh hadsereg egys�geit. A v�ros magyar maradt, �s megkapta a Civitas Fortissima, azaz a legh�s�gesebb v�ros c�met. De itt van Kercaszomor esete a D�l-Dun�nt�lon, ahol a falu n�pe nem akart a d�lszl�v kir�lys�ghoz csatlakozni, s ellen�llt. A magyar orsz�ggy�l�s 2008-ban hozott t�rv�nyt e falu h�siess�g�r�l: Kercaszomor Communitas Fortissima, azaz a legb�trabb falu.

A legnagyobb ellen�ll�s k�ts�gen k�v�l Sopronban �s k�rny�k�n t�rt�nt. 1921-ben az osztr�k csend�rs�g el akarta foglalni a Dun�nt�l nyugati s�vj�t, amit Trianonban megkaptak. Azonban Magyarorsz�g minden r�sz�b�l odautaz� f�rfiak szedett-vedett fegyverekkel f�lvett�k a harcot az osztr�kok megsz�ll� er�kkel. Akkor �s ott alakult meg a Rongyos G�rda. Harcuknak az lett az eredm�nye, hogy a velenc�ben tartott t�rgyal�sok kimondt�k, Sopron v�ros�ban �s k�rnyez� nyolc faluban n�pszavaz�s d�nthetett a hovatartoz�sr�l. A soproniak Magyarorsz�g mellett d�nt�ttek, a v�ros Civitas Fidelissima, a legh�s�gesebb v�ros c�met kapta.

A fegyveres ellen�ll�s teh�t a magyarok sz�m�ra pozit�v eredm�nyt hozott. A v�gs� k�vetkeztet�sem szerint K�rolyi�knak kellett volna a visszavonul� hadseregb�l csapatokat szervezni �s ellen�llni a cseh, rom�n �s szerb hadseregnek. Ahol ellen�ll�s volt, ott t�bb helyen is eredm�ny sz�letett, ahol nem volt ellen�ll�s, ott az idegen megsz�ll�k elvett�k a ter�leteinket.

Forr�s: FN.hu