A gazdasgrl magyarul: Csak magunkra szmthatunk
A msodik r npszavazs "igenje" s a cseh llamf alrsa megnyitotta az utat a lisszaboni szerzds letbelpse eltt.
Ezt a szerzdst az EU vezeti nagyon akartk, ezrt brmire kszek voltak.
Az reket jra az urnkhoz kldtk, Klausnak pedig meggrtk,
hogy nem fogjk krni a Benes dekrtum hatlyon kvl helyezst annak ellenre,
hogy az srti az EU ltal is fontosnak tartott emberi jogokat.
A lisszaboni szerzdst kevesen olvastk.
Nem csoda, hiszen egy 388 oldalas, rthetetlen nyelven rdott anyag.
Azok azonban, akik olvastk, idben figyelmeztettek a lnyegre: arra, hogy nni fog a kzpont szerepe az orszgok letben,
s olyan gyeket is maghoz von majd, amelyek korbban nemzeti hatskrbe tartoztak.
December 1-tl j, lland elnke s kl- s biztonsgpolitikai fkpviselje van az EU-nak.
De a kzpontostsi trekvsek is azonnal beindultak.
A Bizottsg jravlasztott elnke, a szocialista Barroso kijelentette, hogy az EU 10 vre szl gazdasgi tervet kszt,
amelynek vgrehajtsa ktelez lesz a tagllamoknak.
Figyelmeztetett r, hogy erre a lisszaboni szerzds teremtette meg a lehetsget.
A szintn szocialista spanyol miniszterelnk, Zapatero azonnal csatlakozott hozz meggrve,
hogy a spanyol elnksgnek ez lesz az egyik legfontosabb feladata.
Februr 11-n mr trgyalni is kvn a tervrl az orszgok vezetivel.
Ekzben a gazdasgi vlsg nem mlik.
Elemzk szerint jelents javuls 2010-ben sem vrhat.
A 10 szzalk krli tlagos munkanlklisg valsznleg megmarad az EU-ban.
A vlsgot az EU vezetse eddig nem kezelte tlzottan eredmnyesen.
Most pedig a rgi, rossz mdszerhez, a kzpontostshoz fordul segtsgrt abban bzva,
hogy amit eddig nem sikerlt megoldania, azt htha gy, fellrl diktlva, sikerl.
Pedig tanulhatna a kzelmlt trtnelmbl.
A KGST rszben ppen a tlzott centralizltsgba, a kzponti tervezsbe bukott bele.
gy tnik, hogy az EU vezetinek sem erssge a kreativits.
Bajban nem tudnak j megoldsokat keresni.
A baj pedig ppen a sikertrtnetknt kezelt eurznban a legnagyobb.
Klnsen hrom orszg, Grgorszg, Spanyolorszg s Portuglia nz szembe megoldhatatlannak tn problmkkal:
magas llamhztartsi hinnyal, ami Grgorszgban 12,7 szzalkos, s magas munkanlklisggel,
ami Spanyolorszgban kzel 20 szzalkos.
Elemzk mr a 90-es vek elejn elre jeleztk, hogy egy esetleges gazdasgi vlsg hatalmas gondokat okozhat azokban az orszgokban,
amelyek az eltt vezettk be az eurt, hogy gazdasguk szerkezeti problmit megoldottk volna.
Abban remnykedhettek, hogy majd az eur bevezetse mindenre orvossgul szolgl.
Friedman Nobel-djas kzgazdsz volt az egyik, aki azt jsolta, hogy az eurzna nem lesz kpes egy nagyobb gazdasgi vlsg hatkony kezelsre.
Ennek f oka, hogy a rendszer merev.
Minden orszgra egysges szablyokat r el, brmilyen helyzetben is legyenek az orszgok.
Ilyen szably az llamhztartsi hiny 3 szzalkon tartsa.
Ez az rtk mestersgesen meghatrozott szm.
Rendkvli helyzetben a 3 szzalkra leknyszertett hiny olyan, mint a lzcsillapt;
lenyomja a beteg lzt, de nem gygytja meg a betegsget.
St, ez a tneti kezels mg ronthatja is a beteg llapott.
Erre j plda Magyarorszg.
A Gyurcsny-Bajnai deficitcskkent megszort csomagsorozat egyre gyengbb s versenykptelenn teszi a gazdasgot,
s folyamatosan nveli a munkanlklisget.
A hrom eurznatag orszg problmjt sem lesz knny megoldani.
Ugyanis elnytelen pnzgyi helyzetk mgtt ott vannak a megoldatlan gazdasgi problmk.
ppen gy, mint nlunk.
Az EU rgi-j vezetinek teht fjhat a fejk, hogy hogyan mentsk meg az eurznt.
Az biztos, hogy erre nem a kzponti tervezs a legjobb mdszer.
Szmunkra meg az a tanulsg, hogy nlunk is letveszlyes lenne az eurot a gazdasg megerstse eltt bevezetni.
De van mg egy fontos dolog, amire vgre r kellene bredtnk.
Az, hogy az EU-tl nem vrhatjuk gondjaink megoldst.
Az EU-s gazdasg gyors fellendlsnek gazdasg lnkt hatsra egyenlre nem szmthatunk.
Az EU vezetit pedig - az eurozna problminak megoldsn tl - leginkbb a lisszaboni szerzds utni
j hatalmi struktra kialaktsa foglalkoztatja.
Velnk kapcsolatban egy dolog rdekli ket igazn: az, hogy mindegy milyen ron,
de szortsuk le az llamhztartsi hinyt 3,6 szzalkra.
Itt lenne az ideje ezrt, hogy sajt fejnkkel gondolkodjunk!
Vgre tmaszkodjunk sajt ernkre!
Vagyis a magyar mezgazdasgot s a hazai kis- s kzepes vllalkozsokat hozzuk helyzetbe!
s fleg ne fellrl knyszertsnk megoldsokat a trsadalomra, hanem az emberek tudst, munkakedvt, kreativitst engedjk mkdni!
Erre van lehetsg, csak akarni kell.
Akarnia kell az orszg vezetinek s az embereknek egyarnt.
Le kell szmolni azzal az illzival, hogy msok tudjk s akarjk kpviselni a mi rdekeinket.
Vgre meg kell rtennk, hogy csak magunkra szmthatunk!
Csath Magdolna kzgazdsz
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
