Nemzetprogram

Szeg�ny bank a szeg�nyeknek

Mind�ssze 300-350 m�lyszeg�nys�gben �l� juthat majd mikrohitelhez, r�ad�sul h�szsz�zal�kos kamattal �s m�sf�l �ves futamid�vel

Kett� plusz egy �ves k�s�rleti programm� sil�nyult a kor�bban nagy csinnadratt�val beharangozott magyarorsz�gi szeg�nyek bankja, amely mind�ssze n�gysz�zmilli� forinttal gazd�lkodhat. Az els� hiteleket m�jusban helyezhetik ki. Legfeljebb egymilli� forint ig�nyelhet� h�szsz�zal�kos kamattal, amit nem fogyaszt�sra, hanem v�llalkoz�s beind�t�s�ra kell ford�tani. T�bben �gy l�tj�k: a rendelkez�sre �ll� forr�s alacsony, hiszen csak 300–350 ember kaphat mikrohitelt, holott egyes becsl�sek szerint hatmilli�an �lnek a l�tminimum alatt vagy k�zel�ben.

Mintegy sz�zhatvan orsz�gban m�k�dik sikeresen a szeg�nyek bankja, amelyet el�sz�r Bangladesben hoztak l�tre. A d�l-�zsiai orsz�gban Muhammad Junusz alap�totta meg 1976-ban a vid�k p�nzint�zet�t, a Grameen Bankot, hogy a legszeg�nyebbek is hitelhez jussanak bizalmi alapon, fedezet n�lk�l a vil�g egyik legszeg�nyebb, t�bb mint sz�z�tven milli�s orsz�g�ban. Harminch�rom �v alatt t�bb mint �tmilli�rd doll�rnyi hitelt utaltak ki, felm�r�s�k szerint a k�lcs�n�k seg�ts�g�vel az �gyfelek mintegy hatvan sz�zal�k�nak az �letsz�nvonala a l�tminimum f�l� emelkedett. Junuszt az�ta a szeg�nyek bank�r�nak h�vj�k, 2006-ban ez�rt a Nobel-b�ked�jat is �tvehette. A rendszer az�ta m�s orsz�gokban is sikeresen m�k�dik.

Magyarorsz�gon m�sf�l �vvel ezel�tt jelentette be a korm�nyzat, hogy a minta alapj�n meghonos�tan�k ezt az int�zm�nyrendszert. A jelenlegi elk�pzel�sek szerint j�v� m�jusban helyezheti ki az els� hiteleket a n�gysz�zmilli� forintb�l gazd�lkod� szeg�nyek bankja, amely – az eredeti elk�pzel�sekkel szemben – egyel�re csak k�s�rleti jelleggel indul. A korm�ny elk�pzel�sei szerint a kett� plusz egy �ves program Magyarorsz�g legszeg�nyebb r�szein �s n�lk�l�z�sben �l�, hosszabb ideje munkan�lk�lieknek, szoci�lisan r�szorul�knak biztos�tana lehet�s�get arra, hogy �letk�r�lm�nyeiket megv�ltoztass�k �s kit�rjenek a m�lyszeg�nys�gb�l. A c�l az, hogy az �gyfelek ne uzsorak�lcs�n�kb�l �s seg�lyekb�l �ljenek, hanem leg�lis munk�val ad�fizet�kk� v�ljanak. Fontos: a Ki�t program nev� kezdem�nyez�s v�llalkoz�si hitelt ny�jt, nem fogyaszt�sit. A k�lcs�nszerz�d�seket a Raiffeisen Bankkal lehet megk�tni. „A kett� plusz egy �vre tervezett k�s�rleti program 300–350 �gyf�lnek helyez majd ki mintegy n�gysz�zmilli� forintot. A k�tsz�zezert�l egymilli� forintig terjed� mikrohiteleknek m�sf�l �ves lesz a futamideje, s h�szsz�zal�kos a kamata” – mondta lapunknak Felcsuti P�ter, a Raiffeisen Bank vez�rigazgat�ja. Az els� hiteleket Borsod-Aba�j-Zempl�n �s Szabolcs-Szatm�r-Bereg megyeiek kapj�k. A program kiemelten kezeli t�bbek k�z�tt a cig�ny sz�rmaz�s�akat, hogy saj�t er�forr�saikat mozg�s�tva ki tudjanak emelkedni tart�san rossz helyzet�kb�l. H�tsz�zezer forintn�l nagyobb k�lcs�nt csak v�llalkoz�i csoportok ig�nyelhetnek. A p�nz felhaszn�l�s�hoz �zleti tervet kell bemutatniuk, hogy a kitermelt profittal vissza tudj�k fizetni a hitelt.
„Az �zleti tervben �s a v�llalkoz�s elind�t�s�ban, valamint a koordin�ci�ban mentorok, szakemberek ny�jtanak seg�ts�get, akik h�tr�l h�tre tal�lkoznak az �gyfelekkel, k�nyvel�si �s ad�z�si tan�csokkal l�tj�k el �ket. Mindez term�szetesen ingyenes szolg�ltat�s, amelyben a programot m�k�dtet� nonprofit szervezet szakemberei vesznek r�szt. �k ellen�rzik, hogy a hitel�sszeg val�ban a v�llalkoz�st gyarap�tja, �s nem fogyaszt�si c�lra k�ltik el” – mondta Polg�r Andr�s k�zgazd�sz, a program k�pvisel�je. Lapunknak arra a felvet�s�re, hogy nem tartja-e az �tlagosn�l nagyobb kock�zat�nak, hogy a kihelyezett hitelt m�gsem fizetik vissza, �gy reag�lt: azt tartan� sikernek, ha a kiutalt k�lcs�n�k hetven�t sz�zal�k�t visszafizetn�k a megalakul� �s m�k�d� v�llalkoz�sok.

Felcsuti P�ter is meger�s�tette, hogy a program sz�mol hitelbebuk�si ar�nnyal. A vesztes�geket �gy pr�b�lj�k �thidalni, hogy egy�ttm�k�dnek egy hitelbiztos�t�val. Polg�r Andr�s szerint mintegy f�l �vre van sz�ks�g ahhoz, hogy a v�llalkoz�i csoportok megalakuljanak, �s az �ltaluk v�gzett tev�kenys�g sz�rnyra kapjon.

„Akik hitelt ig�nyelnek, azoknak felh�vjuk a figyelm�t arra, �s el is v�rjuk t�l�k, hogy ne vesztes�ges, ne k�s�bb megt�r�l� v�llalkoz�st ind�tsanak, hiszen a t�rleszt�r�szletet hetente kell fizetni. Azt azonban nem �rjuk el�, hogy milyen tev�kenys�get kell folytatniuk az �gyfeleknek” – mondta Polg�r Andr�s. A k�zgazd�sz a r�szletekkel kapcsolatban kit�rt arra is, hogy az �tf�s v�llalkoz�i csoport minden egyes tagja k�l�n-k�l�n vehet fel hitelt. Els� k�rben azonban csak egy ember juthat p�nzhez, s a tagoknak egy�tt kell m�k�dni�k a v�llalkoz�s m�k�dtet�s�ben.

„A mikrohitelez�si program nem �zleti v�llalkoz�s, nem akarjuk korl�tlanul n�velni az �gyfelek sz�m�t. Az elindul�shoz m�s c�gek is t�mogat�st ny�jtanak. A szeg�nyek bankja nem csodaszer, nem orvoss�g, amely minden probl�m�t orvosolna, �s nem jelent megold�st minden m�lyszeg�nys�gben �l� csal�d sz�m�ra. Egyike azonban a seg�ts�gnek, t�mogat�si �s felz�rk�ztat�si lehet�s�gnek” – mondta Felcsuti P�ter.

M�s szak�rt�k lapunknak azt hangs�lyozt�k, a szeg�nyek bankj�nak bevezet�se sz�ks�ges, id�szer�, de nem �rtenek egyet azzal, hogy a bangladesi modellt k�s�rleti programm� alacsony�tott�k. Azt is kifog�solt�k, hogy mik�zben haz�nkban hatmilli�an �lnek a l�tminimum alatt vagy k�zel�ben, a Ki�t program csup�n 300–350 embernek adna mikrohitelt. Szerint�k ez nevets�gesen kev�s, mert am�g a seg�ts�get kap� �gyfelek val�ban kijuthatnak a m�lyszeg�nys�gb�l, addig sokszor ennyien fognak a l�tminimum k�zel�be vagy al� s�llyedni.