Mindössze 300-350 mélyszegénységben élő juthat majd mikrohitelhez, ráadásul húszszázalékos kamattal és másfél éves futamidővel
Kettő plusz egy éves kísérleti programmá silányult a korábban nagy csinnadrattával beharangozott magyarországi szegények bankja, amely mindössze négyszázmillió forinttal gazdálkodhat. Az első hiteleket májusban helyezhetik ki. Legfeljebb egymillió forint igényelhető húszszázalékos kamattal, amit nem fogyasztásra, hanem vállalkozás beindítására kell fordítani. Többen úgy látják: a rendelkezésre álló forrás alacsony, hiszen csak 300–350 ember kaphat mikrohitelt, holott egyes becslések szerint hatmillióan élnek a létminimum alatt vagy közelében.
Mintegy százhatvan országban működik sikeresen a szegények bankja, amelyet először Bangladesben hoztak létre. A dél-ázsiai országban Muhammad Junusz alapította meg 1976-ban a vidék pénzintézetét, a Grameen Bankot, hogy a legszegényebbek is hitelhez jussanak bizalmi alapon, fedezet nélkül a világ egyik legszegényebb, több mint százötven milliós országában. Harminchárom év alatt több mint ötmilliárd dollárnyi hitelt utaltak ki, felmérésük szerint a kölcsönök segítségével az ügyfelek mintegy hatvan százalékának az életszínvonala a létminimum fölé emelkedett. Junuszt azóta a szegények bankárának hívják, 2006-ban ezért a Nobel-békedíjat is átvehette. A rendszer azóta más országokban is sikeresen működik.
Magyarországon másfél évvel ezelőtt jelentette be a kormányzat, hogy a minta alapján meghonosítanák ezt az intézményrendszert. A jelenlegi elképzelések szerint jövő májusban helyezheti ki az első hiteleket a négyszázmillió forintból gazdálkodó szegények bankja, amely – az eredeti elképzelésekkel szemben – egyelőre csak kísérleti jelleggel indul. A kormány elképzelései szerint a kettő plusz egy éves program Magyarország legszegényebb részein és nélkülözésben élő, hosszabb ideje munkanélkülieknek, szociálisan rászorulóknak biztosítana lehetőséget arra, hogy életkörülményeiket megváltoztassák és kitörjenek a mélyszegénységből. A cél az, hogy az ügyfelek ne uzsorakölcsönökből és segélyekből éljenek, hanem legális munkával adófizetőkké váljanak. Fontos: a Kiút program nevű kezdeményezés vállalkozási hitelt nyújt, nem fogyasztásit. A kölcsönszerződéseket a Raiffeisen Bankkal lehet megkötni. „A kettő plusz egy évre tervezett kísérleti program 300–350 ügyfélnek helyez majd ki mintegy négyszázmillió forintot. A kétszázezertől egymillió forintig terjedő mikrohiteleknek másfél éves lesz a futamideje, s húszszázalékos a kamata” – mondta lapunknak Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója. Az első hiteleket Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek kapják. A program kiemelten kezeli többek között a cigány származásúakat, hogy saját erőforrásaikat mozgósítva ki tudjanak emelkedni tartósan rossz helyzetükből. Hétszázezer forintnál nagyobb kölcsönt csak vállalkozói csoportok igényelhetnek. A pénz felhasználásához üzleti tervet kell bemutatniuk, hogy a kitermelt profittal vissza tudják fizetni a hitelt.
„Az üzleti tervben és a vállalkozás elindításában, valamint a koordinációban mentorok, szakemberek nyújtanak segítséget, akik hétről hétre találkoznak az ügyfelekkel, könyvelési és adózási tanácsokkal látják el őket. Mindez természetesen ingyenes szolgáltatás, amelyben a programot működtető nonprofit szervezet szakemberei vesznek részt. Ők ellenőrzik, hogy a hitelösszeg valóban a vállalkozást gyarapítja, és nem fogyasztási célra költik el” – mondta Polgár András közgazdász, a program képviselője. Lapunknak arra a felvetésére, hogy nem tartja-e az átlagosnál nagyobb kockázatúnak, hogy a kihelyezett hitelt mégsem fizetik vissza, úgy reagált: azt tartaná sikernek, ha a kiutalt kölcsönök hetvenöt százalékát visszafizetnék a megalakuló és működő vállalkozások.
Felcsuti Péter is megerősítette, hogy a program számol hitelbebukási aránnyal. A veszteségeket úgy próbálják áthidalni, hogy együttműködnek egy hitelbiztosítóval. Polgár András szerint mintegy fél évre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozói csoportok megalakuljanak, és az általuk végzett tevékenység szárnyra kapjon.
„Akik hitelt igényelnek, azoknak felhívjuk a figyelmét arra, és el is várjuk tőlük, hogy ne veszteséges, ne később megtérülő vállalkozást indítsanak, hiszen a törlesztőrészletet hetente kell fizetni. Azt azonban nem írjuk elő, hogy milyen tevékenységet kell folytatniuk az ügyfeleknek” – mondta Polgár András. A közgazdász a részletekkel kapcsolatban kitért arra is, hogy az ötfős vállalkozói csoport minden egyes tagja külön-külön vehet fel hitelt. Első körben azonban csak egy ember juthat pénzhez, s a tagoknak együtt kell működniük a vállalkozás működtetésében.
„A mikrohitelezési program nem üzleti vállalkozás, nem akarjuk korlátlanul növelni az ügyfelek számát. Az elinduláshoz más cégek is támogatást nyújtanak. A szegények bankja nem csodaszer, nem orvosság, amely minden problémát orvosolna, és nem jelent megoldást minden mélyszegénységben élő család számára. Egyike azonban a segítségnek, támogatási és felzárkóztatási lehetőségnek” – mondta Felcsuti Péter.
Más szakértők lapunknak azt hangsúlyozták, a szegények bankjának bevezetése szükséges, időszerű, de nem értenek egyet azzal, hogy a bangladesi modellt kísérleti programmá alacsonyították. Azt is kifogásolták, hogy miközben hazánkban hatmillióan élnek a létminimum alatt vagy közelében, a Kiút program csupán 300–350 embernek adna mikrohitelt. Szerintük ez nevetségesen kevés, mert amíg a segítséget kapó ügyfelek valóban kijuthatnak a mélyszegénységből, addig sokszor ennyien fognak a létminimum közelébe vagy alá süllyedni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
