Botr�ny! T�rv�nybe foglaln�k a magasabb �ram�rakat?

Szokatlan egyet�rt�sben, ritk�n l�tott t�bbs�ggel ment �t m�lt h�t h�tf�n az energetikai t�rv�nyeket m�dos�t� csomag az Orsz�ggy�l�sen. A javaslatokat MSZP-s �s Fideszes k�pvisel�k k�z�sen ny�jtott�k be, �gy h�rom h�t alatt m�r a szavaz�sra is sor ker�lhetett. A Magyar Energia Hivatal (MEH) kb. f�l�ve dolgozik a k�telez� �tv�teli rendszerben termel�k fel�lvizsg�lat�n, amelynek k�vetkezm�nyek�nt a MEH nemr�g olyan bejelent�st tett, ami szerint a kis kapcsoltan termel� er�m�vek k�zel fele kiesne a t�mogat�ssal j�r� k�telez� �tv�teli (K�T) k�rb�l. A lobbi r�sen volt, �s l�pett. Ha nem megy m�sk�ppen, akkor t�rv�nyt �r, vagy legal�bbis m�dos�t. Aki eddig azt hitte, hogy rendez�dni l�tszanak a K�T-rendszer probl�m�i, az most j�l nyissa ki a szem�t. Sok milli�rd forintr�l lehet sz�, �s mindezt a "t�vh�fogyaszt�k �rdek�ben" sz�veg m�g�tt k�rik el.

Cs�ny�n beleny�ltak a Magyar Energia Hivatal munk�j�ba a Tisztelt H�z k�pvisel�i m�lt h�ten, amikor is szokatlan egyet�rt�sben �s t�bbs�gben 329 igen �s 17 nem szavazat mellett �jra�rt�k a hazai energetika k�t alapt�rv�ny�nek egyes passzusait, vagyis m�dos�tott�k a "villamos energi�r�l" �s a "f�ldg�zell�t�s�r�l" sz�l� t�rv�nyeket.

 A hatvanoldalas t�rv�nym�dos�t� javaslatban szinte elrejtve, megjelent egy paragrafus, aminek �rtelm�ben a k�pvisel� urak meghosszabb�tj�k a m�r t�bb �zben is fenntarthatatlannak titul�lt k�telez� �tv�teli rendszer anyagilag legterhesebb r�sz�t, �rtve ez alatt a t�bbnyire g�z alapon termel� kapcsolt er�m�vek t�mogatott st�tusz�t.

Egy kis h�tt�r

Mint arr�l m�r a Portfolio.hu is t�bbsz�r besz�molt, t�bb sebb�l v�rzik a hazai k�telez� �tv�teli rendszer, tal�n t�bben eml�keznek arra is, hogy az idei �ram�remel�sek t�bbs�ge ehhez a bizonyos K�T-rendszerhez k�thet�. Csak r�viden: a rendszert annak idej�n az�rt hozt�k l�tre, hogy t�mogass�k a meg�jul� forr�sokon alapul� energiatermel�st, illetve tov�bbi szempontk�nt megjelent az el�regedett, rosszhat�sfok� kaz�nok korszer�bb egys�gekre t�rt�n� lecser�l�s�nek t�mogat�sa is. Az ut�bbi konkr�tan az �gynevezett kogener�ci�s, h�t �s �ramot kapcsoltan, egy technol�giai folyamatban el��ll�t� er�m�veket, g�zmotorokat jelenti. Egy ideig minden rendben is zajlott, sz�pen szaporodtak a kisebb g�zmotorok, turbin�k, majd politikai nyom�sra m�r egyre nagyobb teljes�tm�ny� egys�gek is kaphattak t�mogat�st.

(A K�T-rendszer probl�m�ir�l ide kattintva szerezhetnek b�vebb ismereteket.)

A l�nyeg, hogy a rendszer kicsit t�lhaladt �nmag�n, �s az id�n m�r kb. 80 milli�rd forint k�r�li �sszeg ker�l kifizet�sre "t�mogat�sk�nt", r�ad�sul ezek h�romnegyede az im�nt t�rgyalt, jellemz�en g�zalap� er�m�vekhez ker�l, mik�zben v�szesen el vagyunk maradva az Uni�nak tett z�ldenergia-ar�nyunkkal.

A szakma m�r �vek �ta, rendszeresen sz�v� teszi a K�T probl�m�it, de mindeddig nem sok v�ltoz�s t�rt�nt, s�t, jobb esetben semmi, hiszen amikor valamilyen m�dos�t�s volt a szab�lyoz�sban, az a kapcsoltaknak kedvezett. Hogy mi�rt, nem tudni, de tal�n t�bben hallottak m�r a "kapcsolt lobbir�l".

Az alag�t v�g�n a f�nyt a 2007-es villamos energia t�rv�nyben foglaltak jelentett�k, ugyanis a jogszab�ly szerint 2010. december 31-�t k�vet�en m�r nem j�rt volna t�mogat�s a kapcsoltan termel�k egy jelent�s sz�m� csoportj�nak, illetve egyes biomassza er�m�veknek sem. Azonban a t�rv�ny �rtelm�ben azok az er�m�-tulajdonosok, akik �gy v�lt�k, hogy a beruh�z�suk nem t�r�l meg 2010 v�g�ig (ugyanis a t�mogat�s csak a beruh�z�s megt�r�l�s�ig j�r), k�relemmel fordulhatnak a Magyar Energia Hivatalhoz, amely a megfelel� sz�m�t�sokat elv�gezve d�nt arr�l, hogy ki az, aki tov�bbi t�mogat�sra jogosult (vagyis m�g nem t�r�lt meg teljes eg�sz�ben a beruh�z�sa), �s ki az, aki nem. Az ehhez sz�ks�ges hat�rozatokat egy�bk�nt a hivatalnak m�g az idei �vben ki kell adnia, hogy minden egyes er�m�nek legyen ideje felk�sz�lni az esetleges v�ltoz�sokra.

A k�relmek term�szetesen sz�pen be is �rkeztek a hivatalhoz, ahol a kisebb g�zmotoros egys�gekre, azok k�zel azonos tulajdons�gai miatt egy benchmark rendszert dolgoztak ki, amely alapj�n meghozt�k a hosszabb�t�si k�relmek elfogad�s�r�l vagy elutas�t�sr�l sz�l� hat�rozatokat.

A f�ny konkr�tan akkor jelent meg a horizonton, amikor nemr�giben a MEH olyan nyilatkozatot tett, hogy a megvizsg�lt kisebb er�m�vek k�zel fel�nek beruh�z�si k�lts�gei m�r megt�r�ltek, �gy nem indokolt azok t�mogat�s�nak 2010 ut�ni fenntart�sa. A nagyobb er�m�veket a hivatal egy�nileg ellen�rizte.

Ez t�bb dolgot is jelent: Egyr�szt azt, hogy a jelenlegi piaci felt�telek mellett - nagyobb m�rt�kben - cs�kkenhetett volna az �ram �ra, hiszen kisebb mennyis�g� "dr�g�bb" �ramot kellett volna a h�ztart�soknak megv�s�rolniuk. M�sr�szt, hogy a val�di z�ld technol�gi�k sz�m�ra mind finansz�roz�sban, mind kapacit�sban t�gabb t�r ny�lt volna a j�v�ben.

Most �gy t�nik, hogy minden kor�bbi v�rakoz�s ellen�re nem ez fog t�rt�nni, mert a Tisztel H�z jelent�s t�bbs�ge - "a t�vh�fogyaszt�k v�delm�nek �rdek�ben" - jobbnak l�tta, ha egy p�r �vvel tov�bb juttatunk pluszp�nzt az im�nt t�rgyalt er�m�veknek.

T�vh�

A t�vh�. �vek �ta ezzel magyar�znak minden d�nt�st, a politikai a 600,000 h�ztart�s, avagy a 2,000,000 honpolg�r terheinek elviselhet�bb� t�tel�re hivatkozik minden egyes alkalommal, amikor ezen abszurd m�don, az �ram�ron kereszt�l fizetteti meg a t�vh�t�mogat�st. Abszurd p�ld�ul az�rt, mert �ramot az im�nt eml�tett h�ztart�sok, illetve lak�sok is v�teleznek, vagyis �k is t�bbet k�nytelenek fizetni az elektromoss�g�rt, cser�be hogy kevesebbet fizessenek a t�vh��rt. Tekintettel arra, hogy sokkal t�bben v�teleznek �ramot, mint t�vh�t, �s m�sok a fogyaszt�si szok�sok is a k�t "term�k" eset�ben, term�szetesen r�szes�lhetnek kedvezm�nyben a t�vh�fogyaszt�k, de kor�ntsem biztos, hogy ez a legjobb megold�s.

K�l�n�sen �rdekes a t�vf�t�ses lak�sokban �l�k terheinek cs�kkent�se abb�l a szempontb�l is, hogy p�ld�ul a budapesti t�vh�szolg�lt� hetek �ta azzal kamp�nyol, hogy janu�rt�l (amikor is a t�vh� �f�j�t a legalacsonyabb 5%-os s�vba sorolj�k) a t�vf�t�s lesz a legolcs�bb f�t�si m�d a f�v�rosban. E m�g�tt persze a FÕT�V elm�lt �vekben v�ghezvitt k�lts�gcs�kkent�si programja is �ll, (term�szetesen orsz�gunk nem csak Budapestb�l �ll) de tal�n �rtelmesebb lenne egy differenci�ltabb t�mogat�si rendszert kidolgozni, ha m�r ez a politika akarat. Persze az is lehet, hogy az im�nt t�rgyalt politikai akarat nem val�s �s a t�vf�t�s lebegtet�se csak j� indok, �s eg�szen m�sr�l van sz�. Persze ez csak felt�telez�s.

T�bb mint gyan�s

Az "Egyes energetikai t�rgy� t�rv�nyek m�dos�t�s�r�l" c�m� irat megszavaz�sa n�mi csod�lkoz�sra adhatna okot, hiszen ritk�n van ilyen egyet�rt�s a hazai t�rv�nyhoz�sban, azonban ha megn�zz�k a beterjeszt�k nev�t, akkor r�gt�n vil�goss� v�lik, hogy mik�nt l�thatta helyesnek mind az MSZP, mind a Fidesz frakci�ja az "Igen" gombra t�rt�n� fizikai r�hat�st.

A mintegy hatvanoldalas teljes sz�veg Podol�k Gy�rgy MSZP-s, illetve F�nagy J�nos Fideszes k�pvisel�k nev�t viseli, b�r az egyel�re m�g tiszt�zatlan, hogy pontosan hol �s mik�nt k�sz�lhetett az irom�ny. A K�T-ban jelenleg igen �rintett Energia Hivatal, amely az elm�lt f�l�vben a kapcsoltak fel�lvizsg�lat�val foglalkozott, �s a most m�g �rv�nyes (r�gi) jogszab�ly szerint a hosszabb�t�sr�l sz�l� hat�rozatokat igyekszik id�ben kiadni p�ld�ul nem is nagyon hallott a m�dos�t� javaslatr�l.

Ugyancsak furcsa az id�t�nyez� is. Ironikusan tekintve a k�rd�st, ez az �gy is j�l p�ld�zza, hogy hova juthatna orsz�gunk, amennyiben konszenzus lenne a vezet� politikai er�k k�z�tt, hisz a t�rv�nym�dos�t� javaslat november 20-�n ker�lt beny�jt�sra �s december 14-�n m�r el is fogadt�k azt.

Az �rd�g �s a r�szletek

Az elfogad�sra ker�lt pontos sz�veg jelenleg m�g nem ismert, csak az irom�nyt vizsg�l� gazdas�gi �s informatikai bizotts�ghoz beny�jtott m�dos�t� javaslat, amit megszavaztak a tagok, de v�lhet�en a r�vid id�keret miatt nagy elt�r�sre nem lehet sz�m�tani - b�r l�tni fogjuk, hogy minden egyes sz�nak nagy �rt�ke lehet.

• A kiser�m�vek eset�n (50MW alattiak) beker�lt, hogy 7.5 �vig k�telez�en j�r a t�mogat�s, vagyis azon er�m�vek, amelyek a min�l gyorsabb megt�r�l�sre koncentr�ltak, �s esetleg 5 �v alatt sikeresen fedezt�k a beruh�z�suk k�lts�geit, azok 2.5 �vig indokolatlanul jutnak pluszt�mogat�shoz. (A MEH kor�bbi sz�m�t�sai szerint lehet ilyen er�m�.)
• A t�mogatott st�tusz meghosszabb�t�sa csak abban az esetben lehets�ges, ha az er�m� az �ramon szerzett pluszbev�telb�l juttat a t�vh�fogyaszt�knak is. Ennek meg�llap�t�s�ra a g�z �r�t haszn�lj�k, vagyis ha az �tkes�tett h� �ra nem magasabb, mint a g�z�, akkor a t�vh�fogyaszt�k r�szes�ltek a t�mogat�sb�l. Ezt az �rszintet a t�rv�nym�dos�t�s a MEH-n�l eredetileg haszn�ltn�l magasabban hat�rozza meg. Vagyis dr�g�bb g�z�rak mellett, t�bb (kor�bban a dr�ga h��rak miatt kiesett) er�m� lehet jogosult a hosszabb�t�sra.
• A m�rlegel�st a Hivatalnak a tov�bbiakban "az egyes termel�si elj�r�sok �tlagos megt�r�l�si idej�re val� tekintettel" kell meghoznia, vagyis nem lesz sz�ks�g a MEH �ltal m�r kor�bban lefolytatott egy�ni vizsg�latok szerinti hat�rozathozatalokra. A k�rd�s az, hogy ez kinek kedvez, mert ahol �tlag van, ott van �tlagt�l val� elt�r�s is. (Mellesleg a Hivatal kor�bban azzal �rvelt, hogy a nagyobb er�m�vekn�l olyan fok� k�l�nbs�gek vannak, hogy nem �rdemes/nem lehet r�juk benchmarkot kidolgozni.)
• Kiker�lt egy felt�teles m�d is a sz�vegez�sb�l, �gy a Hivatal a tov�bbiakban, egy be�rkez� k�relem eset�n 2015. december 31-ig nem "meghosszabb�thatja", "hanem meghosszabb�tja" a t�mogatott er�m�i st�tuszt. Teh�t nem lesz lehet�s�g "v�t�z�sra" m�g abban az esetben sem, ha esetleg a Hivatal sz�m�ra egy�rtelm� lenne egy adott er�m�r�l, hogy annak k�lts�gei m�r megt�r�ltek. V�g�l is, ha az �tlag alapj�n kell a t�mogat�st ny�jtani, akkor minek is.
• Utols� fontos m�dos�t�s m�r nem a kapcsoltakra, hanem a biomassza-er�m�vekre vonatkozik, ezek eset�ben a 90%-osn�l nagyobb ar�nyban biomassz�t hasznos�t� er�m�vek megt�r�l�si idej�t 15 �vben hat�rozza meg. Ezeknek az er�m�veknek szint�n 2010. december 31-�n j�rt volna le a t�mogat�sa (b�r egyeseknek p�r �vvel k�s�bbi id�pontra is van kv�t�ja). Mivel a k�telez� �tv�tel 2003-t�l indult, a t�mogat�s 2018-ig, vagy enn�l ak�r tov�bb is j�r majd. A k�rt felt�telnek egy�bk�nt v�lhet�en a p�csi �s a bakonyi bioer�m�vek felelhetnek meg.
• Z�r�gondolatk�nt a k�pvisel�k m�g arr�l is gondoskodtak, hogy a MEH �ltal eddig meghozott �tv�teli id�tartamra sz�l� hat�rozatokat a hat�s�gnak "k�relemre"m�dos�tania kelljen. Vagyis lehets�ges, hogy ha egy m�r kiadott hat�rozat esetleg el�ny�sebb felt�teleket biztos�t egy termel� sz�m�ra, mint amit a most �tdolgozott t�rv�ny jelentene, akkor maradhat a kor�bban kiadott - �s �gy el�ny�sebb - hat�s�gi rendeletn�l? (�gy t�nik.)

�s akkor ebb�l mi lesz?

Egyel�re m�g neh�z pontosan megj�solni, hogy a m�dos�t�s sz�mszer�s�tve mit fog jelenteni, hisz annak �rtelmez�s�vel viszonylag magas szinteken is �rtelmez�si probl�m�k vannak, illetve m�g az sem biztos, hogy a k�zt�rsas�gi eln�k ilyen k�r�lm�nyek mellett kihirdeti-e, hisz t�bb ipar�gi szerepl� szerint sem neh�z alkotm�nyos agg�lyokat megfogalmazni a t�rv�nym�dos�t�ssal kapcsolatban. R�szint m�g az is k�rd�ses, hogy mik�nt n�z ki a v�glegesen elfogadott t�rv�nym�dos�t�si javaslat, de puszt�n az, hogy ilyen "gondolatok" megfogalmaz�dtak a m�dos�t� javaslatokban m�r megk�rd�jelezi, hogy egyenes, val�ban a fogyaszt�k �rdekeit szem el�tt tart� v�ltoztat�s sz�lethessen.

Egyel�re kiv�r�s van, �s mindenki az �jonnan megjelen� k�zl�ny�ket lesi, azonban a legt�bben biztosak abban, hogy nem lesz olcs� mulats�g. Ak�rhonnan is n�zz�k a t�rt�nteket, a lobbi j�l m�k�d�tt, �s s�lyos milli�rdok, s�t, ak�r t�zmilli�rdok sors�r�l d�nt�ttek a k�pvisel�k a "t�vh�haszn�l�k teherb�r�s�ra val� tekintettel" indok m�g�tt, amit tov�bbra is az �ramon kereszt�l fizethetn�nk.

V�gezet�l jobb magyar�zatot nem tal�lv�n a t�rt�ntekre, a m�dos�t� javaslatokat beny�jtok gondolataival z�rjuk a cikket. (Aj�nlott fenntart�ssal olvasni!)

Az Orsz�ggy�l�s el� november 20-�n beterjesztett t�rv�nym�dos�t� javaslatok cikkhez tartoz� r�sz�nek indokl�sa, illetve a beny�jt�k al��r�sai :

Klikk a k�pre!

Az Orsz�ggy�l�s el� december 7-�n beterjesztett t�rv�nym�dos�t� javaslatokra �rkezett m�dos�t� javaslat cikkhez tartoz� r�sz�nek indokl�sa, illetve a beny�jt�k al��r�sai:

Klikk a k�pre!