Nem oltatjk magukat az orvosok
A tppnz megvonsval sztnzn a H1N1-olts beadsra orvosait a veszprmi krhz. A jogsz szerint azonban ez jogilag nem kivitelezhet, az infektolgus pedig gy vli: nem ez a megolds az orvosok meggyzsre. Becslsek szerint orszgszerte az egszsggyi dolgozk mintegy 20 szzalka oltatta csak be magt.
Rcz Jen egykori egszsggyi miniszter az ltala vezetett veszprmi krhzban szigoran bntetn azokat az orvosokat, akik nem oltatjk be magukat H1N1 ellen. Becslsek szerint ugyanis a magyar orvosoknak csak krlbell hsz szzalka vdett a vrus ellen.
A Npszabadsg informcii szerint az a doktor, aki nem vette be a vakcint, s ezrt megfertzi a beteget, annak az ebbl add krtrtsi perek kvetkezmnyeit vllalnia kell. Az az orvos pedig, aki visszautastotta az oltst s megbetegszik, az intzmny nem vllalja a tppnzkiadsait.
Nem a fenyegets a megolds
Szalka Andrs infektolgus az FN.hu-nak elmondta: nem ez a megolds, az orvosokat mr az elejn meg kellett volna gyzni.
Pldul azzal, hogy a vakcina tesztelse sorn beadott 400 olts eredmnyeit, adatait kzz kne tenni. Azzal a szakrt is egyetrt, hogy kiemelten fontos az egszsggyi dolgozk beoltsa, hiszen nluk az tlagosnl is nagyobb az eslye annak, hogy tviszik a vrust, vagy pp k maguk fertzdnek meg.
Jogilag nem megoldhat
A jogsz szerint viszont a krhzigazgatnak nincsenek jogi eszkzei arra, hogy – az egybknt nkntes – olts beadsra rknyszertse az orvosokat. „Egy kls beteg krtrtsi ignyt csak a krhztl kvetelheti (a krhz munkavllaljtl kzvetlenl nem). A munkavllal a krhzzal szemben csak a munkaviszonybl ered ktelezettsge vtkes megszegsvel okozott krrt felel. Vlemnyem szerint az olts el nem fogadsa esetben nem beszlhetnk munkaviszonybl ered ktelezettsg megszegsrl, vtkessgrl pedig semmikppen, mivel nem ktelez oltsrl van sz” – hangslyozta Hantos dm gyvd.
Hangslyozta: ezrt a krhz egy beteget rt esetleges krt nem rvnyesthetne tovbb a munkavllalja fel. „Arrl nem is beszlve, hogy azt sosem lehetne bizonytani, hogy a beteg a vrusfertzst pont attl a munkavllaltl kapta el, vagyis a krhz az okozati sszefggst sem tudn bizonytani.”
Hantos dm szerint, ha a krhz munkavllalja kereskptelen lesz, akkor a krhz, mint trsadalombiztostsi kifizethely, semmikppen sem tagadhatja meg a tppnz kifizetst azon az alapon, hogy a munkavllal nem oltotta be magt. „llspontom szerint a krhz a fentiek miatt a tppnz kiadsait sem rvnyestheti a munkavllalval szemben” – reaglt Rcz Jen msik felvetsre a jogsz.
Nem a fenyegets a megolds
Szalka Andrs infektolgus az FN.hu-nak elmondta: nem ez a megolds, az orvosokat mr az elejn meg kellett volna gyzni.
Pldul azzal, hogy a vakcina tesztelse sorn beadott 400 olts eredmnyeit, adatait kzz kne tenni. Azzal a szakrt is egyetrt, hogy kiemelten fontos az egszsggyi dolgozk beoltsa, hiszen nluk az tlagosnl is nagyobb az eslye annak, hogy tviszik a vrust, vagy pp k maguk fertzdnek meg.
Jogilag nem megoldhat
A jogsz szerint viszont a krhzigazgatnak nincsenek jogi eszkzei arra, hogy – az egybknt nkntes – olts beadsra rknyszertse az orvosokat. „Egy kls beteg krtrtsi ignyt csak a krhztl kvetelheti (a krhz munkavllaljtl kzvetlenl nem). A munkavllal a krhzzal szemben csak a munkaviszonybl ered ktelezettsge vtkes megszegsvel okozott krrt felel. Vlemnyem szerint az olts el nem fogadsa esetben nem beszlhetnk munkaviszonybl ered ktelezettsg megszegsrl, vtkessgrl pedig semmikppen, mivel nem ktelez oltsrl van sz” – hangslyozta Hantos dm gyvd.
Hangslyozta: ezrt a krhz egy beteget rt esetleges krt nem rvnyesthetne tovbb a munkavllalja fel. „Arrl nem is beszlve, hogy azt sosem lehetne bizonytani, hogy a beteg a vrusfertzst pont attl a munkavllaltl kapta el, vagyis a krhz az okozati sszefggst sem tudn bizonytani.”
Hantos dm szerint, ha a krhz munkavllalja kereskptelen lesz, akkor a krhz, mint trsadalombiztostsi kifizethely, semmikppen sem tagadhatja meg a tppnz kifizetst azon az alapon, hogy a munkavllal nem oltotta be magt. „llspontom szerint a krhz a fentiek miatt a tppnz kiadsait sem rvnyestheti a munkavllalval szemben” – reaglt Rcz Jen msik felvetsre a jogsz.