AJÁNLOM AZ OLDALT
Nem oltatják magukat az orvosok
A táppénz megvonásával ösztönözné a H1N1-oltás beadására orvosait a veszprémi kórház. A jogász szerint azonban ez jogilag nem kivitelezhető, az infektológus pedig úgy véli: nem ez a megoldás az orvosok meggyőzésére. Becslések szerint országszerte az egészségügyi dolgozók mintegy 20 százaléka oltatta csak be magát.Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter az általa vezetett veszprémi kórházban szigorúan büntetné azokat az orvosokat, akik nem oltatják be magukat H1N1 ellen. Becslések szerint ugyanis a magyar orvosoknak csak körülbelül húsz százaléka védett a vírus ellen.
A Népszabadság információi szerint az a doktor, aki nem vette be a vakcinát, és ezért megfertőzi a beteget, annak az ebből adódó kártérítési perek következményeit vállalnia kell. Az az orvos pedig, aki visszautasította az oltást és megbetegszik, az intézmény nem vállalja a táppénzkiadásait.
Nem a fenyegetés a megoldás
Szalka András infektológus az FN.hu-nak elmondta: nem ez a megoldás, az orvosokat már az elején meg kellett volna győzni.
Például azzal, hogy a vakcina tesztelése során beadott 400 oltás eredményeit, adatait közzé kéne tenni. Azzal a szakértő is egyetért, hogy kiemelten fontos az egészségügyi dolgozók beoltása, hiszen náluk az átlagosnál is nagyobb az esélye annak, hogy átviszik a vírust, vagy épp ők maguk fertőződnek meg.
Jogilag nem megoldható
A jogász szerint viszont a kórházigazgatónak nincsenek jogi eszközei arra, hogy – az egyébként önkéntes – oltás beadására rákényszerítse az orvosokat. „Egy külső beteg kártérítési igényét csak a kórháztól követelheti (a kórház munkavállalójától közvetlenül nem). A munkavállaló a kórházzal szemben csak a munkaviszonyból eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért felel. Véleményem szerint az oltás el nem fogadása esetében nem beszélhetünk munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegéséről, vétkességről pedig semmiképpen, mivel nem kötelező oltásról van szó” – hangsúlyozta Hantos Ádám ügyvéd.
Hangsúlyozta: ezért a kórház egy beteget ért esetleges kárt nem érvényesíthetne tovább a munkavállalója felé. „Arról nem is beszélve, hogy azt sosem lehetne bizonyítani, hogy a beteg a vírusfertőzést pont attól a munkavállalótól kapta el, vagyis a kórház az okozati összefüggést sem tudná bizonyítani.”
Hantos Ádám szerint, ha a kórház munkavállalója keresőképtelen lesz, akkor a kórház, mint társadalombiztosítási kifizetőhely, semmiképpen sem tagadhatja meg a táppénz kifizetését azon az alapon, hogy a munkavállaló nem oltotta be magát. „Álláspontom szerint a kórház a fentiek miatt a táppénz kiadásait sem érvényesítheti a munkavállalóval szemben” – reagált Rácz Jenő másik felvetésére a jogász.
Nem a fenyegetés a megoldás
Szalka András infektológus az FN.hu-nak elmondta: nem ez a megoldás, az orvosokat már az elején meg kellett volna győzni.
Például azzal, hogy a vakcina tesztelése során beadott 400 oltás eredményeit, adatait közzé kéne tenni. Azzal a szakértő is egyetért, hogy kiemelten fontos az egészségügyi dolgozók beoltása, hiszen náluk az átlagosnál is nagyobb az esélye annak, hogy átviszik a vírust, vagy épp ők maguk fertőződnek meg.
Jogilag nem megoldható
A jogász szerint viszont a kórházigazgatónak nincsenek jogi eszközei arra, hogy – az egyébként önkéntes – oltás beadására rákényszerítse az orvosokat. „Egy külső beteg kártérítési igényét csak a kórháztól követelheti (a kórház munkavállalójától közvetlenül nem). A munkavállaló a kórházzal szemben csak a munkaviszonyból eredő kötelezettsége vétkes megszegésével okozott kárért felel. Véleményem szerint az oltás el nem fogadása esetében nem beszélhetünk munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegéséről, vétkességről pedig semmiképpen, mivel nem kötelező oltásról van szó” – hangsúlyozta Hantos Ádám ügyvéd.
Hangsúlyozta: ezért a kórház egy beteget ért esetleges kárt nem érvényesíthetne tovább a munkavállalója felé. „Arról nem is beszélve, hogy azt sosem lehetne bizonyítani, hogy a beteg a vírusfertőzést pont attól a munkavállalótól kapta el, vagyis a kórház az okozati összefüggést sem tudná bizonyítani.”
Hantos Ádám szerint, ha a kórház munkavállalója keresőképtelen lesz, akkor a kórház, mint társadalombiztosítási kifizetőhely, semmiképpen sem tagadhatja meg a táppénz kifizetését azon az alapon, hogy a munkavállaló nem oltotta be magát. „Álláspontom szerint a kórház a fentiek miatt a táppénz kiadásait sem érvényesítheti a munkavállalóval szemben” – reagált Rácz Jenő másik felvetésére a jogász.
