Nemzetprogram

�rdekes�n egy els��ves egyetemista l�ny vagyok, id�n szeptemberben kezdtem a jogi egyetemet. El�lj�r�ban hozz�tenn�m, engem a politika hidegen hagy, pontosabban eddig hidegen hagyott, ezt a p�ly�t a jog ir�nti �rdekl�d�sem miatt v�lasztottam.

Ami miatt billenty�zetet ragadtam, az az �j jogszab�ly, amelyet mind a k�znyelv, mind az egyetemi szakzsargon lex G�rda g�nyn�vvel illet. Ugyanis ezen a rendeleten r�h�g a f�l �vfolyam.

Az �j korm�nyrendelet sz�veg�t megvizsg�ltuk �vfolyamt�rsainkkal �s fels�bb �vesekkel, azt�n sz�rny�lk�dt�nk. Mindny�jan egyet�rtett�nk abban, hogy ha valaki jogot alkot, akkor min�l pontosabban kell fogalmazni, a lehet� legkevesebb bizonytalans�got kell meghagyni a megalkotand� jogszab�ly sz�veg�ben. Ugyanis ezt �rja el� a jogalkot�si t�rv�ny.

A lex G�rda „light” j�liusi bevezet�sekor m�g nem t�r�dt�nk ezzel az �j rendelettel, azonban most, hogy m�g a csapb�l is g�rdaruha folyik, azt is g�rcs� al� vett�k. M�r ez kiverte a biztos�t�kot t�bb�nkn�l: „feloszlatott t�rsadalmi szervezet b�r�i d�nt�sben jogellenesnek nyilv�n�tott tev�kenys�ge”. Vajon az elj�r� rend�rnek fej�ben van az �sszes, ism�tlem, az �sszes feloszlatott t�rsadalmi szervezet feloszlat�s�r�l sz�l� �t�let? Egy k�zrend�r meglehet�sen alacsony szint� jogi k�pz�st kap, �gy a rendelet alkalmaz�sakor olyan �t�leteket kell kap�sb�l ismernie, amin sokkal magasabb k�pzetts�g� jog�szok (�gy�szek, b�r�k) h�napokig, t�bb alkalommal �vekig agyalnak. Ez k�ptelens�g, kiv�ve akkor, ha – mint alaposan felt�telezhet� m�don jelen esetben is – a jogszab�lyt kimondottan egy egyes�letre hegyezt�k ki. Ez viszont a jog el�tti egyenl�s�g alkotm�nyos alapelv�vel ellent�tes.

A lex G�rda m�sodik t�ny�ll�sa szint�n abszurd: mi min�s�l feloszlatott t�rsadalmi szervezet m�k�d�s�nek? Hiszen feloszlatt�k, teh�t nem m�k�dik, de a szervezet tagjait nem v�gezt�k ki! Teh�t azok az emberi kapcsolatok, amelyek a szervezeten bel�l kialakultak �s a jogon t�l vannak, nem sz�ntek meg. Az elj�r� rend�r hogyan fogja megk�l�nb�ztetni, hogy ha mondjuk t�z ember elmegy v�rt adni vagy a g�takra homokzs�kot pakolni, akkor azt term�szetes szem�ly min�s�g�kben vagy „feloszlatott t�rsadalmi szervezetk�nt” teszik? �s ha a rend�r az �nk�nyes joggyakorl�s h�ve, �s �gy �t�li meg, hogy szervezetk�nt teszik, akkor mit tesz? Kit�pi a v�rad� v�n�j�b�l a t�t? K�telezi, hogy a g�rdista lebontsa a fel�p�tett g�tat? Vissza kell vennie a r�szorul� r�sz�re adott adom�nyt? Esetleg tilos lesz megeml�keznie egy nemzeti �nnepen? Ezek mind szint�n alkotm�nyos alapjogot, az egyes�l�si szabads�g jog�t korl�tozz�k, ami viszont csak t�rv�nnyel szab�lyozhat�, rendelettel nem.

A legt�bb vit�t azonban a ruharendelet v�ltotta ki. Az az �rv gy�z�tt szakmai k�r�kben, hogy az �lt�zk�d�s nem min�s�thet� szervezeti tev�kenys�gnek, hanem �ll�sfoglal�snak, illetve ahogy az �ltalunk is elemzett G�rda-�t�let is fogalmaz, v�lem�nynek tekintend�. Nekem �desap�m sztorija jutott eszembe: fiatal m�rn�kk�nt kedvelt�k �t minden�tt, de amikor a k�zismert babos kend�ben ment Beatrice-koncertre, akkor kapott � a K�d�r-kolb�szb�l! Azaz alaposan meggumibotozt�k! Mivel maga a G�rda-�t�let is nemzetk�zi jogra hivatkozik, �gy egyetemista t�rsaim szerint rendk�v�l vesz�lyes a nemzetk�zi joggal szembe men� jogszab�ly hat�lyba l�ptet�se �s alkalmaz�sa! Hiszen egy esetleges bukta az Emberi Jogok Eur�pai B�r�s�ga el�tt rendk�v�l sokat �rthat az orsz�g meg�t�l�s�nek. Nem besz�lve a jogtalan el��ll�t�sok miatt fizetend� k�rt�r�t�sekr�l!

M�r eml�tettem, eddig hidegen hagyott a politika. Azonban az a szakmai tudatlans�g, amit a rendelet megalkot�i �s alkalmaz�i tan�s�tanak, felh�bor�t! A Magyar G�rda k�r�l sz�zszor k�pzettebb jog�szok tev�kenykednek mint a korm�ny k�r�l! Ez�rt a mai napt�l �n is csatlakozom az �n�k �ltal ind�tott engedetlens�gi mozgalomhoz! �n is fekete nadr�got, feh�r bl�zt fogok viselni, kab�tomra pedig kit�z�m az �rp�d-pajzsot. �s minden tud�sommal k�zdeni fogok a szakmai analfab�t�k ellen!

�dv�zlettel

Cs. V.

Mosonmagyar�v�r