Nemzetprogram

érdekesÉn egy elsőéves egyetemista lány vagyok, idén szeptemberben kezdtem a jogi egyetemet. Elöljáróban hozzátenném, engem a politika hidegen hagy, pontosabban eddig hidegen hagyott, ezt a pályát a jog iránti érdeklődésem miatt választottam.

Ami miatt billentyűzetet ragadtam, az az új jogszabály, amelyet mind a köznyelv, mind az egyetemi szakzsargon lex Gárda gúnynévvel illet. Ugyanis ezen a rendeleten röhög a fél évfolyam.

Az új kormányrendelet szövegét megvizsgáltuk évfolyamtársainkkal és felsőbb évesekkel, aztán szörnyülködtünk. Mindnyájan egyetértettünk abban, hogy ha valaki jogot alkot, akkor minél pontosabban kell fogalmazni, a lehető legkevesebb bizonytalanságot kell meghagyni a megalkotandó jogszabály szövegében. Ugyanis ezt írja elő a jogalkotási törvény.

A lex Gárda „light” júliusi bevezetésekor még nem törődtünk ezzel az új rendelettel, azonban most, hogy még a csapból is gárdaruha folyik, azt is górcső alá vettük. Már ez kiverte a biztosítékot többünknél: „feloszlatott társadalmi szervezet bírói döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenysége”. Vajon az eljáró rendőrnek fejében van az összes, ismétlem, az összes feloszlatott társadalmi szervezet feloszlatásáról szóló ítélet? Egy közrendőr meglehetősen alacsony szintű jogi képzést kap, így a rendelet alkalmazásakor olyan ítéleteket kell kapásból ismernie, amin sokkal magasabb képzettségű jogászok (ügyészek, bírák) hónapokig, több alkalommal évekig agyalnak. Ez képtelenség, kivéve akkor, ha – mint alaposan feltételezhető módon jelen esetben is – a jogszabályt kimondottan egy egyesületre hegyezték ki. Ez viszont a jog előtti egyenlőség alkotmányos alapelvével ellentétes.

A lex Gárda második tényállása szintén abszurd: mi minősül feloszlatott társadalmi szervezet működésének? Hiszen feloszlatták, tehát nem működik, de a szervezet tagjait nem végezték ki! Tehát azok az emberi kapcsolatok, amelyek a szervezeten belül kialakultak és a jogon túl vannak, nem szűntek meg. Az eljáró rendőr hogyan fogja megkülönböztetni, hogy ha mondjuk tíz ember elmegy vért adni vagy a gátakra homokzsákot pakolni, akkor azt természetes személy minőségükben vagy „feloszlatott társadalmi szervezetként” teszik? És ha a rendőr az önkényes joggyakorlás híve, és úgy ítéli meg, hogy szervezetként teszik, akkor mit tesz? Kitépi a véradó vénájából a tűt? Kötelezi, hogy a gárdista lebontsa a felépített gátat? Vissza kell vennie a rászoruló részére adott adományt? Esetleg tilos lesz megemlékeznie egy nemzeti ünnepen? Ezek mind szintén alkotmányos alapjogot, az egyesülési szabadság jogát korlátozzák, ami viszont csak törvénnyel szabályozható, rendelettel nem.

A legtöbb vitát azonban a ruharendelet váltotta ki. Az az érv győzött szakmai körökben, hogy az öltözködés nem minősíthető szervezeti tevékenységnek, hanem állásfoglalásnak, illetve ahogy az általunk is elemzett Gárda-ítélet is fogalmaz, véleménynek tekintendő. Nekem édesapám sztorija jutott eszembe: fiatal mérnökként kedvelték őt mindenütt, de amikor a közismert babos kendőben ment Beatrice-koncertre, akkor kapott ő a Kádár-kolbászból! Azaz alaposan meggumibotozták! Mivel maga a Gárda-ítélet is nemzetközi jogra hivatkozik, így egyetemista társaim szerint rendkívül veszélyes a nemzetközi joggal szembe menő jogszabály hatályba léptetése és alkalmazása! Hiszen egy esetleges bukta az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt rendkívül sokat árthat az ország megítélésének. Nem beszélve a jogtalan előállítások miatt fizetendő kártérítésekről!

Már említettem, eddig hidegen hagyott a politika. Azonban az a szakmai tudatlanság, amit a rendelet megalkotói és alkalmazói tanúsítanak, felháborít! A Magyar Gárda körül százszor képzettebb jogászok tevékenykednek mint a kormány körül! Ezért a mai naptól én is csatlakozom az Önök által indított engedetlenségi mozgalomhoz! Én is fekete nadrágot, fehér blúzt fogok viselni, kabátomra pedig kitűzöm az Árpád-pajzsot. És minden tudásommal küzdeni fogok a szakmai analfabéták ellen!

Üdvözlettel

Cs. V.

Mosonmagyaróvár