Nemzetprogram

A gazdas�gr�l magyarul:                                                   F�oldal
Ki csin�lja a gazdas�gpolitik�t Magyarorsz�gon?

 

Magyarorsz�g, ami�ta felvette az IMF k�lcs�nt, �lland� fel�gyelet alatt van.

Az IMF k�pvisel�i rendszeresen j�nnek �s ellen�rzik, hogy a korm�ny betartja-e az IMF-nek tett ig�reteit.

Ezen t�l m�g �lland� k�pviseletet is nyitott n�lunk az IMF, val�sz�n�leg az�rt, hogy napi szinten is belel�thasson az �gyekbe.

Ami ma Magyarorsz�gon t�rt�nik, azt az IMF, a jelenlegi korm�ny megszor�t�sp�rti vezet�ivel egy�tt tal�lja ki, �s foglalja �r�sba.

 

A szeptember 16-ki meg�llapod�s p�ld�ul, amelyet Oszk� P�ter �s Simor Andr�s �rt al�, tartalmazza a folyamatban l�v�

megszor�t�sok f�bb elemeit: az �nkorm�nyzatokt�l elvonand� 80 milli�rdot, a vas�ti k�zleked�st�l elvenni tervezett 40 milli�rdot,

�s az als�fok� oktat�s megr�vid�t�s�t jelent� 40 milli�rdot.

De n�zz�k a r�szleteket!

A meg�llapod�s legfontosabb �zenete, hogy a gazdas�g folyamatos zsugorod�sa �s a munkan�lk�lis�g n�veked�se ellen�re a megszor�t�soknak folytat�dniuk kell, mert id�n, b�rmilyen �ron is, teljes�teni kell a be�g�rt 3,9 sz�zal�kos, j�v�re pedig a 3,8 sz�zal�kos hi�nyc�lt.

 

Tov�bbi fontos elem, hogy b�r a bankok  nyeres�gesek, t�mogat�sukat folytatni kell.

A bankok megseg�t�s�nek forr�sa pedig a felvett hitel.

Enn�l a t�m�n�l megjegyzi az anyag, hogy a bankokb�l jelent�s p�nz�sszegek hagyt�k el az orsz�got.

Ugyanis a n�lunk m�k�d� le�nyv�llalatok p�nz�t a k�lf�ldi anyabank mag�hoz vonta.

Ez az egyik oka annak, hogy a bankok nem adnak hitelt a hazai v�llalkoz�soknak, illetve folyamatosan rontj�k  sz�mukra a hitelez�si felt�teleket.

Az anyag szerint 2008 v�ge �s 2009 j�liusa k�z�tt a hazai c�geknek ny�jtott hitelek mennyis�ge 2,7 sz�zal�kkal cs�kkent.

Ett�l f�ggetlen�l t�mogat�sukat t�retlen�l folytatni kell.

 

Erre a korm�ny 2010 v�g�ig 270 milli�rd forintot tart k�szenl�tben, mivel - ahogy az anyag fogalmaz -

elk�telezett a bankok tov�bbi megseg�t�se mellett.

 

Nem elk�telezett viszont az iskol�k, az �nkorm�nyzatok, az eg�szs�g�gy, a k�zleked�s �s a gazd�k t�mogat�sa mellett.

 

Ez mutatkozik meg abban, hogy a m�sodik negyed�vben 7,5 sz�zal�kkal zsugorodott a magyar gazdas�g teljes�tm�nye.

A harmadik negyed�ves teljes�tm�nyroml�s pedig 7,2 sz�zal�k volt.

Ennek egyik oka a fogyaszt�s cs�kken�se, amely a folytat�d� megszor�t�sok k�vetkezm�nye.

Az anyag szerint azonban a fogyaszt�s cs�kken�s�nek 2010 m�sodik fel�ig m�g folytat�dnia kell:

vagyis az �letsz�nvonal-ront�s az IMF �s a jelen korm�ny k�z�tti meg�llapod�s r�sze.

 

Ezek ut�n levonhatjuk azt a k�vetkeztet�st, hogy a bankoknak akkor is kell p�nzt adni,

ha azt kiviszik az orsz�gb�l, �s ak�r az emberek �letsz�nvonal�nak rov�s�ra is.

 

Az infl�ci� ebben az �vben v�rhat�an 4,5 sz�zal�kos lesz, de 2010-ben is 4,1 sz�zal�k k�r�l marad,

mik�zben t�bb EU-s orsz�gban teljesen megsz�nt, s�t az �rak jelent�s cs�kken�se k�vetkezett be.

 

A magasan marad� infl�ci� azonban szint�n �letsz�nvonal ront� t�nyez�.

Az IMF-el megbesz�lt megszor�t�sok hat�s�ra gazdas�gunk 2010-ben tov�bb sz�k�l, 

az anyag szerint ennek m�rt�ke 0,9 sz�zal�k lesz.

Ez cs�kken� ad�bev�teleket jelent, mik�zben a munkan�lk�lis�g k�lts�gei terhelik a k�lts�gvet�st.

 

De tov�bbi t�bbletkiad�sokat okoznak majd az elvon�sok miatt cs�dbe jut� �nkorm�nyzatok is.

 

Ezt az IMF �s a korm�ny is tudja, ennek ellen�re veszi el az �nkorm�nyzatokt�l a 80 milli�rdot, ami a GDP kb. 0,3 sz�zal�ka.

Viszont a k�lts�gvet�sben a GDP 0,5 sz�zal�k�nak megfelel�  �sszeg szerepel tartal�kk�nt a v�rhat� cs�dhelyzetek enyh�t�s�re.

 

Ez egyszerre t�bb mindenre is r�vil�g�t.

Egyr�szt nyilv�nval�, hogy tudj�k azt, hogy az elvon�sok cs�d�ket id�znek el�, azaz tudatosan okoznak k�rt.

M�sr�szt t�bb p�nzt sz�rnak a bek�vetkez� k�r kezel�s�re, mint amennyit elvesznek, �gy az elvon�snak nincs is �rtelme.

M�gis megteszik.

 

Az felt�telezhet�, hogy �gy majd a v�laszt�sokn�l a mindenkit�l elvett p�nzeket a "kedvenceknek" adj�k oda "szavazat maxim�l�si" c�llal.

 

Ez hideg, g�tl�stalan cinizmus, tudatos rombol�s �s korrupci�.

Tervezik tov�bb� a mez�gazdas�gi t�mogat�sok tov�bbi cs�kkent�s�t is.

Ezzel az EU-s gazd�khoz k�pest m�r ma is jelent�sen alult�mogatott magyar gazd�knak adnak kegyelemd�f�st.

 

Az anyag szerint a korm�ny, ha sz�ks�ges, �jabb megszor�t�sokat fog bevezetni.

Ezek k�z�tt �j d�jemel�sek, a megmaradt t�mogat�sok megvon�sa �s az �llami feladatok elv�gz�se al�li tov�bbi kih�tr�l�s v�rhat�.

A megszor�t�sok pedig m�g 2011-ben is folytat�dhatnak, mivel 2010-ben m�g tov�bb cs�kken a gazdas�gi n�veked�s,

viszont a korm�ny - ennek ellen�re - 2011-ben m�r 3 sz�zal�k al� akarja szor�tani az �llamh�ztart�si hi�nyt.

 

Ha m�sk�ppen nem megy, ak�r �jabb hitelfelv�telre is sor ker�lhet.

A megszor�t�sok v�grehajt�s�t az IMF ezent�l is folyamatosan vizsg�lja.

Novemberben �s decemberben is v�rhat� ellen�rz�s.

 

Akkor ki is csin�lja n�lunk a gazdas�gpolitik�t?

 

Tov�bbi fontos k�rd�s: vajon mi�rt gondolja ez a korm�ny, hogy a v�laszt�sok ut�n a hely�n marad?

 

Ha pedig nem gondolja, akkor mi�rt tervez, egy�tt az IMF-el, m�g 2010-11-re is megszor�t�sokat?

 

Dr.Csath Magdolna
2009. nov. 17