Nemzetprogram

Ime a cikk:
Egy osztr�k  oknyomoz� riportern�, Jane  Burgermeister feljelent�st tett bioterrorizmus �s n�pirt�si  k�s�rlet v�dj�val az Eg�szs�g�gyi Vil�gszervezet (WHO), az Egyes�lt Nemzetek  Sz�vets�ge (ENSZ) �s m�g n�h�ny, nagy tekint�ly� korm�nyzati �s egy�b hivatali  szervezet ellen. Ezt k�vet�en �prilisban a Baxter AG �s az Avir Green Hills  Biotechnology of Austria nev� v�llalatokat jelentette fel a mad�rinfluenza  v�rus el��ll�t�s�nak �s terjeszt�s�nek v�dj�val. �ll�t�sa szerint sz�nd�kosan  - a WHO megb�z�s�b�l - szapor�tottak 72 kg �l� mad�rinfluenza v�rust, hogy k�s�bb  profit�lhassanak a vil�gm�ret�v� n�tt j�rv�nyb�l. Egy cseh tud�s vizsg�lta a  szezon�lis influenza elleni olt�anyagokat, ekkor fedezte fel, hogy abban �l�  H5N1 �s H3N2 v�rusok tal�lhat�k.


June 25, 2009; WakeNews [Download  Site for Burgermeister Official Documents]; Journalist Accuses WHO of Plan to Commit Mass  Murder

A  m�dia hallgat, az FBI nyomoz
A  riportern� azt �ll�tja, hogy d�nt� bizony�t�kokkal rendelkezik arr�l,  miszerint a gy�gyszergy�rak �s a k�l�nb�z� �llami szervek elk�telezetten �s  odaad�an terjesztik a hal�los biol�giai v�rusokat abb�l a c�lb�l, hogy  vil�gm�ret� j�rv�nyokat robbantsanak ki. �ppen ez�rt az �js�g�r�n� tilt�  v�gz�st szeretne a k�telez� beolt�sok ellen, mert v�lem�nye szerint a k�telez�  olt�sok hat�anyagait sz�nd�kosan fert�zik meg �l� v�russal.
A feljelent�s  �s a gyan�s�t�s h�re terjedni kezdett az interneten, de a meghat�roz�  m�diumokban egy bet�t sem tal�lunk err�l a t�nyr�l, b�r ennek felkapott �s  sokat k�z�lt h�rr� kellett volna v�lnia. Az sem meglep�, hogy sokan csup�n  kacs�nak, pletyk�nak gondolt�k a h�rt, esetleg egyszer�en egy �jabb  �sszeesk�v�s-elm�letnek. Az eset azonban az FBI akt�iba is beker�lt, �s �gy  t�nik, Jane Burgermeister biztos a v�djaiban. A m�dia r�sz�r�l m�r  megszokhattuk ezt a fajta hozz��ll�st, vagyis az effajta k�d�s�t�st. A  gy�gyszeripar szerepe �s befoly�sa hatalmas a m�di�ra - �ll�tja a saj�t  tapasztalatai alapj�n dr.  Mercola, az ismert amerikai orvos-szak�r�.

K�telez�  v�d�olt�s - fenyeget�s eg�szs�g�nk �s szabad d�nt�s�nk  ellen?
T�ny, hogy napjainkban val�ban  lehets�ges t�rv�nyes �ton a k�telez� v�d�olt�s elrendel�se. Ez ad lehet�s�get  a k�l�nb�z� magas rang� szervezeteknek arra, hogy embert�rsaikat ak�r hal�los  vesz�lynek is kitegy�k k�l�nb�z� �zleti kapcsolataik �s a profit  �rdek�ben.
A k�telez�en beadand�, m�rgezett vakcin�k val�ban  kiv�dhetetlennek bizonyulnak, ugyanis jelenleg nincs garancia a biztons�ggal  beadhat� olt�sokra. Ha a szervezet�nk nem v�rt m�don reag�l az olt�anyagra,  szinte rem�nytelen k�rt�r�t�si perrel pr�b�lkoznunk.
Nem az a fontos,  hogyan v�leked�nk Jane Burgermeisterr�l �s v�djair�l. A t�nyleges �s s�rget�  probl�ma az, hogy szembe kell n�zn�nk azzal a t�nnyel: k�telez� v�d�olt�st  rendelhetnek el az �j influenza ellen. Egy olyan betegs�g ellen, amelyr�l - a  WHO �s egy�b eg�szs�g�gyi szervezetek biztat�s�ra - ok n�lk�l sulykolja bel�nk  a h�reket a m�dia, holott t�bb mint k�tszer nagyobb es�ly�nk van arra, hogy  vill�m csapjon bel�nk, mint arra, hogy megfert�z�dj�nk �s meghaljunk az �j  influenz�ban.

Hiszt�riakelt�s,  elt�lzott kock�zat
Az Egyes�lt �llamok egyik kor�bbi  eln�kjel�ltje, Ron Paul  k�pvisel� (aki egy�bk�nt orvosi v�gzetts�ggel is rendelkezik), egy  nyilatkozat�ban �gy v�lekedett, hogy p�nz�gyi nyeres�g c�lj�b�l az �j  influenza ink�bb hasonl�t egy hiszt�rikus m�diacirkuszra, mint hal�los  vil�gj�rv�nyra. A nyilatkozat�ban eml�kezteti az embereket a legut�bbi,  1976-os sert�sinfluenza elleni olt�si program kimenetel�re.
Akkoriban -  k�zvetlen�l az influenza miatt - egyetlen ember halt meg, ugyanakkor 25-en  haltak bele az �letment� c�lra kijel�lt olt�sok k�ros mell�khat�saiba, �s t�bb  sz�z ember v�lt rokkantt� a vakcina okozta Guillain-Barr� szindr�ma miatt. A  k�pvisel� szerint - dr. Mercola orvos szak�rt� is egyet�rt vele -, az �j  influenza teljes m�rt�kben jelent�ktelen betegs�gnek t�nik, ha  �sszehasonl�tjuk egy�b hal�los j�rv�nyokkal, mint p�ld�ul a tuberkul�zissal  vagy egy�b fert�z� betegs�gekkel. Ha f�lm�rj�k a betegs�g val�di vesz�lyess�gi  fok�t, nyilv�nval�v� v�lik, hogy teljesen indokolatlanok a nemzetk�zi  szervezetek int�zked�sei �s az esetleges katonai beavatkoz�sok.
Megfontolva  a rendelkez�sre �ll� t�nyeket �s a val�s kock�zatokat, az influenza elleni  jelenlegi reakci� t�bb k�rd�st is felvet. Vajon mi is a val�s ind�t�k? Mi�rt  is tapasztalhat� ez a t�lzott el�vigy�zatoss�g egy olyan betegs�g ellen, amely  t�bbnyire gyenge t�neteket okoz, �s a hal�loz�si kock�zata is rendk�v�l  alacsony?
Jane Burgermeister �gy gondolja, a kez�ben van a v�lasz, �s ezt  bizony�tani is tudja. A riportern� a nyomozati anyaga alapj�n �ll�tja, hogy a  v�d�olt�s sokkal nagyobb vesz�lyt hordoz mag�ban, mint maga a  v�rus.
Term�szetesen mindenki maga d�nt, hogy elhiszi-e az �js�g�r�n�  v�djait, de b�rmi is az igazs�g, a k�telez� beoltat�st ker�ln�nk kell, ha  kicsit is fontosnak tartjuk saj�t, valamint csal�dunk, bar�taink �s  gyermekeink �let�t �s eg�szs�g�t.

Baxter, a  v�rusoszt�
T�k�letesen beleillik a k�pbe,  hogy a Baxter International megb�z�st kapott az �j influenza elleni olt�s  kifejleszt�s�re annak ellen�re, hogy �ppen vizsg�lat zajlik ellene a n�h�ny  �ve t�rt�nt mad�rinfluenza v�rus terjeszt�se miatt.
2009 febru�rj�ban a  Baxter influenza elleni vakcin�kat �s c�mk�zetlen H5N1 v�rust (a  mad�rinfluenza emberekben megjelen� form�ja) k�ld�tt egy osztr�k  kutat�k�zpontnak. Mivel csak influenza elleni v�d�olt�st v�rtak a rakom�nyban,  ez�rt az osztr�k c�g ellen�rz�s n�lk�l tov�bbk�ld�tt bizonyos mennyis�g� -  fert�z�tt - anyagot Csehorsz�gba, Szlov�ni�ba �s N�metorsz�gba. Eg�szen  Csehorsz�gig nem vett�k �szre a hib�t.
A cseh laborat�riumban azonban  �szlelt�k a bajt, amikor az olt�anyaggal vad�szg�r�nyeken v�geztek k�s�rletet.  Az �llatok, miut�n beoltott�k �ket, v�ratlanul elpusztultak. Ekkor fedezt�k  fel a hib�s, fert�z�tt olt�anyagokat.
De m�gis mi�rt maradt k�vetkezm�nyek  n�lk�l egy ilyen hatalmas hiba? Ha ez a mennyis�g� �l� mad�rinfluenza v�rus �s  egy�b, szezon�lis v�rusok el�rt�k volna a n�pess�get, annak sz�rny�  k�vetkezm�nyei lehettek volna. A H5N1 v�rus nem fert�zi meg k�nnyen az emberi  szervezetet, de a szezon�lis influenza v�rusa igen. A mindk�t v�rusnak kitett  emberi szervezet k�nnyen a kett� kombin�ci�j�nak hordoz�j�v� �s a hal�los  mad�rinfluenza v�rus �tad�j�v� v�lhatott volna.

Hal�lt okoz�  gy�gyszerek
Jane Burgermeister szerint ez az  eset a Baxter �s m�s biotechnol�giai c�gek sz�nd�kos akci�ja volt, hogy a  betegs�get terjesztve nyeres�ghez juthassanak. Az osztr�k eg�szs�g�gyi  miniszter meger�s�tette, hogy elj�r�s indult a Baxter ellen, valamint az  osztr�k jogi hat�s�gok is vizsg�lj�k az �gyet. De nem csak a Baxter az  egyetlen v�tkes.
T�bb mint 80 ember meghalt �s t�bb sz�z megs�r�lt az el�z�  �vben fert�z�tt heparint�l (v�rh�g�t� gy�gyszer). 2001-ben t�bb mint 50  dial�zises beteg halt meg a Baxter hib�s seg�deszk�zei miatt. Mindezek mellett  a Baxter egyik le�nyv�llalat�t nemr�g 2 milli� doll�rra b�ntette a b�r�s�g az  intrav�n�s gy�gyszerek �r�nak sz�nd�kos, mesters�ges emel�s��rt. A Baxter  hihetetlen hanyags�ga, a potenci�lisan vesz�lyes, esetleg hal�lt okoz�  gy�gyszerekkel val� keresked�se teh�t m�r �nmag�ban elegend� indok lenne arra,  hogy ne ker�lhessenek be az �j influenza elleni olt�st kifejleszt�k piaci  verseny�be.
Az eddigi ismeretek alapj�n kijelenthet�, a Baxter  International nem alkalmas arra, hogy vakon r�b�zzuk �nmagunkat, az  eg�szs�g�nket �s a p�nz�nket.

A v�d s�lyos,  de m�g nem bizony�tott
Burgermeister nyomozati anyaga �s  az FBI dokumentumai alapj�n a k�vetkez� jelent�sek k�sz�ltek:
"... egy  nemzetk�zi b�nsz�vetkezet - amely beh�l�zta a magas rang� �llami �s �llamok  k�z�tt szervezeteket -, az Egyes�lt Nemzetek Sz�vets�g�t, valamint a hozz�  kapcsol�d� katonai szervezeteket (ENSZ-csapatok K�n�b�l, Kanad�b�l, az  Egyes�lt Kir�lys�gb�l, Mexik�b�l stb.) - sz�nd�kosan elk�vetett n�pirt�st  pr�b�l v�grehajtani az Egyes�lt �llamok n�pess�ge ellen egy mesters�gesen  gener�lt (genetikai) influenzaj�rv�ny �s k�telez� v�d�olt�si program �ltal,  amellyel t�meges hal�leseteket �s az emberi szervezetben bek�vetkez� maradand�  k�rosod�sokat okozva k�v�nj�k megritk�tani Amerika lakoss�g�t.
Sok  bizony�t�k azt mutatja, hogy bizonyos szervezetek - nevezetesen a WHO, az ENSZ  �s gy�gyszergy�rak, mint a Baxter �s a Novartis - egy b�nsz�vetkezet al�  tartoz� rendszert alkotnak, amely strat�giai l�p�seket szab meg sz�mukra, �s  t�kefedezetet ny�jt a k�l�nb�z� mesters�ges v�rusok fejleszt�s�re,  el��ll�t�s�ra �s terjeszt�s�re. Ezzel teszik indokoltt� a t�meges v�d�olt�sok  bevezet�s�t, amelyeket biol�gia fegyverk�nt alkalmazn�nak, hogy az USA  lakoss�g�t megritk�ts�k, valamint el�nyt szerezzenek �szak-Amerika  er�forr�saival szemben."
Ak�r igaz, ak�r nem az a t�ny, hogy a t�meges  v�d�olt�sok val�j�ban a n�pess�g ritk�t�s�t szolg�lj�k, k�ts�g sem f�r ahhoz,  hogy az �j influenza elleni olt�s hat�rait a gy�gyszergy�rak �s m�s kapcsol�d�  szervezetek p�nzt�rc�ja szabja meg.

Csak a halottak  nem tartoznak a c�lcsoportba...
Egy j�nius 13-�n lezajlott  sajt�konferenci�n a WHO az �j influenz�t meg�ll�thatatlan vil�gj�rv�nny�  min�s�tette. Felsz�l�totta a tag�llamait (194 orsz�got) az olt�anyagok  rakt�roz�sra. Egy p�nz�gyi elemz� szerint a Tamiflu (a szezon�lis influenza  elleni gy�gyszer) elad�s�b�l sz�rmaz� bev�tel a k�zelj�v�ben 388 milli� doll�r  k�r�l alakulhat, az �j influenza elleni olt�anyagokb�l sz�rmaz� bev�telek  pedig val�sz�n�leg t�bb milli�rd doll�rra r�ghatnak majd. A CNN jelent�se  szerint csup�n az Egyes�lt �llamok kereslete 600 milli� adagot jelentene az �j  influenza elleni vakcin�b�l, teh�t minden amerikaira 2 adag jutna. Ez j�csk�n  meghaladja a szezon�lis influenza elleni vakcin�k sz�m�t, ami �sszesen 115  milli� adag.

A Szak�rt�k Strat�giai Tan�csad� Csoportja (ez a WHO  legmagasabb rang� tan�csad� szervezete, amely v�d�olt�sokkal is foglalkozik)  az �j influenza ellen legf�k�ppen a k�vetkez� c�lcsoportok beolt�s�t  javasolja:

Ezut�n k�vetkezik a jogos k�rd�s: a halottakon k�v�l kimaradt-e  valaki a felsorol�sb�l?

Mit tehet�nk,  ha hisz�nk a h�rnek?
A  f�lelem, a p�nik �s a heves �rzelmi reakci�k nem seg�tenek rajtunk ebben a  kih�v�sokkal teli id�szakban m�g akkor sem, ha a korm�ny �s az �rdek�ket  szolg�l� szervezetek, valamint a m�dia ilyen reakci�kat pr�b�lnak kicsikarni  bel�l�nk. J�zan esz�nk �s megfontolt d�nt�seink sokkal jobban szolg�lj�k a  saj�t �s a csal�dunk �rdekeit. Ezt kellene az esz�nkbe v�sni ahelyett, hogy  bed�l�nk a sajt� �ltal meg�ll�s n�lk�l szajk�zott szenz�ci�knak. Emellett nem  szabad elfeledn�nk, hogy b�rmilyen influenza megel�zhet� - v�d�olt�s n�lk�l is  - az �letvitel�nkben v�grehajtott pozit�v v�ltoztat�sokkal, az eg�szs�g�nkre,  a k�rnyezet�nkre ford�tott nagyobb figyelemmel.
(Forr�s: Infowars,; angolb�l ford�totta: Hunyadi  Edit