Nemzetprogram

�n okosabb, mint egy �t�dikes?

2009 szeptember 02., szerda 10:21 Nat�r H�rek

Akinek nincs telev�zi�ja, annak elmondom, hogy van egy m�sor, amiben feln�tt emberek m�rik �ssze els�sorban lexik�lis tud�sukat �t�dik oszt�lyos gyerekekkel �s rendre sz�gyenletesen alul maradnak, szinte minden t�m�ban. Bele�rtve a matematik�t is. L�ssuk, �n okosabb e, mint egy �t�dikes?

Ma reggel a Kossuth R�di�ban hallottam, hogy b�r a feln�tteken v�gzett tesztek eredm�nyei m�g nem ismertek, elkezdt�k veszpr�mi �nk�ntes gyerekeken tesztelni a H1N1 vakcin�t. Mivel a vakcina le van gy�rtva, r�videsen beindul a marketing g�pezet, ami el fogja adni �nnek, nekem, minden embernek, aki ostob�bb, mint egy �t�dikes.

A sz�mtan p�lda: Amennyiben egy milli� fert�z�tt emberb�l a sert�sinfluenza meg�l 500 embert, h�nyat fog meg�lni 10 milli�b�l? A helyes v�lasz term�szetesen 5000, �s ez a hivatalos WHO �ltal publik�lt ar�ny a jelenleg ismert H1N1 v�ltozat vesz�lyess�g�t illet�en.

Ez ugye elm�leti sz�m, de ennyi hal�los �ldozata lenne egy minden magyar �llampolg�rra kiterjed� influenza j�rv�nynak. Jegyezz�k meg ezt a sz�mot, mert m�g visszat�r�nk r�.

Mit felejtett�nk el 33 �v alatt?

Tal�n t�bben olvastak arr�l, hogy 1976-ban volt m�r egy sikertelen sert�sinfluenza-olt�anyag kamp�ny, ami t�bb sz�z ember idegrendszer�ben okozott helyrehozhatatlan k�rt, mik�zben sokakat megb�n�tott. Az orvosok m�g nevet is adtak a t�netnek: Guillain-Barre szindr�ma. Nem tudom, mi�rt nem a M�rgez�-V�d�olt�s szindr�ma nevet kapta - tal�n t�l besz�des elnevez�s lett volna. 

Mindenesetre t�ny, hogy az orvosok nem voltak tiszt�ban az olt�anyag hosszabb t�v� hat�saival �s ez emberek sz�zainak �let�t tette t�nkre. A tagad�s mit sem seg�t a dolgon. Eml�kezz�nk csak az autizmus �s a csecsem�kori v�d�olt�sok kapcsolat�ra. Azt is �vtizedeken �t tagadt�k, mire 2003-ban az Egyes�lt �llamok korm�nya elfogadta a higanyt tartalmaz� olt�sok k�ros hat�sair�l sz�l� tanulm�nyokat, �s az�ta folyamatosan vonj�k ki ezeket az olt�anyagokat a haszn�latb�l. Az emberi szervezetbe bejut� anyagok hat�r�rt�keit meghat�roz� amerikai korm�nyhivatal, az EPA (K�rnyezetv�delmi �gyn�ks�g) 2003-as adatai szerint egy 2 h�napos csecsem� a megengedett higanyd�zis 129-szeres�t kapta az olt�sokkal. Nem csak az amerikai csecsem�, hanem a magyar is, csak az �NTSz nem �rt r� ezzel foglalkozni, mert a vitaminok betilt�s�val van elfoglalva.

�s persze van egy csom� dolog, amit sem az �NTSz, sem a gy�gyszeripar nem szeretn�, ha �n megtudn�:

1.              A v�d�olt�s, amit r�videsen r�szabad�tanak a gyerekeinkre, l�hal�l�ban k�sz�lt el. �llami �s ENSz rendeletek biztos�tott�k, hogy a gy�rt�s el�tt ne kelljen a szok�sos teszteket elv�gezni a r�vid �s hosszabb t�v� mell�khat�sok tekintet�ben.

2.              A v�d�olt�s olyan adal�kanyagokat tartalmaz, amik azonnal gyullad�sos t�neteket okoznak a szervezet�nkben. Ezek miatt v�rhat�ak a kor�bban is nagy ar�nyban jelentkez� idegrendszeri elv�ltoz�sok.

3.              A v�d�olt�s ak�r meg is n�velheti a t�nyleges influenz�val kapcsolatos hal�loz�si ar�nyt amiatt, hogy megv�ltoztatja (elnyomja) a szervezet�nk norm�lis immunv�lasz�t egy igazi v�rusra. Nincs semmi statisztikai bizony�t�k arra vonatkoz�lag, hogy b�rmi el�nye sz�rmazna azoknak, akik beoltatt�k magukat kor�bban, m�s j�rv�nyok eset�n. Ezt nem m�ri senki.

4.              Az orvosok a mai napig nem tudj�k, t�nylegesen mi okozta az 1976-os paral�zises megbeteged�seket a v�d�olt�st kapott emberek k�z�tt, ennek ellen�re ism�t be akarnak oltani mindenkit.

5.              Ha �n vagy csal�dtagja belehal a v�d�olt�sba, vagy komolyan beteg lesz t�le, a gy�rt� c�g nem felel�s ez�rt. A korm�ny teljes m�rt�kben �tv�llalja a felel�ss�get t�l�k �s fizeti �ket mennyis�gi �s nem min�s�gi alapon. A korm�nyok felel�ss�g�t itt most nem min�s�ten�m.

6.              A D-vitamin, messze hat�konyabbnak bizonyult minden influenza v�d�olt�sn�l, de mindenki jobban j�r, ha ezt �n nem tudja meg.

7.              A gy�gyszergy�rt� c�gek, akik �rdekeltek az olt�anyag gy�rt�sban, milli�rdokat tesznek zsebre a k�vetkez� h�napokban, amit az ad�hat�s�g megemelt ad�k form�j�ban vesz ki az �n �s az �n zsebemb�l.

8.              Amikor itt lesz a j�rv�ny �s elkezdenek az emberek belehalni a betegs�gbe, sokan k�z�l�k olyanok lesznek, akik kaptak az olt�sb�l. Az orvosok pedig ezt is meg tudj�k magyar�zni szok�sos “gy�gyszerlogik�jukkal”: a megmentettek sz�ma sokkal nagyobb, mint azok�, akiket elvesztett�nk. Persze a megmentettek sz�ma nem ismert, az egy fikci�. Mivel a kr�nikus betegek k�z�l legel�sz�r azokat oltj�k be, akiknek a legs�lyosabbak a betegs�gt�netei, nem is lesz neh�z megmagyar�zni, hogy am�gy is meghalt volna. Kr�nikus betegs�gnek min�s�lnek az id�lt l�g�ti betegs�gek, a kr�nikus sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek �s velesz�letett vagy szerzett immunhi�ny.

9.              Ha valamire, egy dologra j� lesz a k�vetkez� h�napok v�d�olt�s kamp�nya: a hat�s�gok fel tudj�k m�rni �s be tudj�k azonos�tani azt a birka t�meget, amelyiket b�rmikor, b�rmilyen vesz�llyel megijesztve sorba lehet �ll�tani v�d�olt�s�rt vagy b�rmi�rt, amit el akarnak adni nekik. A k�s�bbi ilyen kamp�nyokat olcs�bb� teheti egy ilyen c�mlista.

10.         Az elm�lt h�napokban milli� sz�m fert�z�dtek meg emberek a H1N1 v�russal �s gy�gyultak meg an�lk�l, hogy b�rmi kezel�st kaptak volna. A legt�bben �szre sem vett�k, hogy influenz�sok voltak, mert a H1N1 fert�z�s lefoly�sa enyh�bb a kor�bban megszokott influenz�khoz k�pest.

11.         Az eg�szs�g�gyi dolgoz�k mind�ssze 30%-a adatn� be mag�nak vakcin�t, mik�zben a 70%-uk nem, vagy m�g gondolkodik. A legt�bben (60%) a v�rhat� mell�khat�sok miatt agg�dik. Ez der�l ki 1500 eg�szs�g�gyben dolgoz� angol n�v�r k�r�ben v�gzett felm�r�sb�l.

Sz�moljunk tov�bb:

H�ny embert kell beoltani a vakcin�val, hogy megments�nk EGYETLEN �letet a sert�sinfluenza k�vetkezm�nyeit�l?

Figyelem! Ez a k�rd�s sosem fog a vezet� m�di�kban elhangzani. Mivel a becs�letes v�lasz nem az, amit az emberek hallani szeretn�nek…

A v�lasz  mindenesetre el�g egyszer�. Amennyiben felt�telezz�k, hogy a vakcina 100%-ban hat�kony (ami azt jelenti, hogy megakad�lyozza a hal�lt, ami egy�bk�nt bek�vetkezett volna), egy �let megment�s�hez 2000 embert kell beoltani. Ez az ar�ny sz�mos m�di�ban megjelent, mint ennek az �j v�rusnak a vesztes�gi ar�nya.

Mivel azonban nincs 100%-os hat�konys�g� olt�anyag (messze nincs), n�zz�nk egy hasonl� esetet. A szezon�lis influenza olt�anyagok eset�n 1%-os hat�konys�gr�l besz�l a tudom�ny. A hal�los esetek 1%-�ban hat�kony, amire a tudom�ny lelkesen tapsol, mert “minden egyes �let �rt�kes”. Viszont ha ezt az ar�nyt az �j influenza olt�anyaga sem sz�rnyalja t�l, a k�plet�nk �gy alakul, hogy 200000 embert kell beoltani EGYETLEN �let megment�se �rdek�ben.

Ha ezt beszorozzuk egy olt�anyag k�lts�g�vel, azt kapjuk, hogy EGYETLEN �let megment�se a H1N1 v�russal szemben 200-800 milli� forintba ker�l, att�l f�gg�en, hogy melyik patik�ban szerezte be az ember az olt�anyagot.

Az olt�anyag gy�rt�i persze optimist�bbak n�lunk. Szerint�k a hal�los esetek k�zel 10%-�ban lehet hat�kony a v�d�olt�s. Ha nekik lesz igazuk, 10 embert mentett meg a 200000-b�l a vakcina, mik�zben tudja Isten, mennyit �l meg a vakcina maga ebb�l a 200000-b�l.

Kinek ennyire �rt�kes 1 �let?

Az eg�szs�g�gyi politika persze nem a j�zan �sz alapj�n m�k�dik. Az politikai alapon m�k�dik. A politikusok pedig aszerint m�k�dnek, hogy “csin�lni KELL valamit”. A reformok reformj�t is megreform�lj�k, mert azt v�rja el t�l�k a v�laszt�, hogy v�ltoztassanak, mert most nem j�. Ez�rt �k csin�lnak valamit, mert az jobb, mint semmit sem csin�lni vagy mondani. Mellr�k ellenes program r�kot okoz� sug�rz�ssal tesztelve, tanul�si neh�zs�gek pszichi�triai tesztel�se �s kezel�se drogokkal, �ppen ilyen k�nyszertev�kenys�gek, amit politikai k�nyszercselekv�sek sz�lnek.

200000 embert beoltani egy teszteletlen olt�anyaggal annak �rdek�ben, hogy megments�nk egyetlen �letet, mik�zben enn�l j�val t�bb fog belehalni az olt�sba mag�ba, szint�n elgondolkodtat� - nem? Ha a j�zan �sz alapj�n k�zel�tj�k meg. Persze politikai �s p�nz�gyi szempontb�l ez a helyes v�laszt�s. Ha nem tesz�nk semmit, nincs p�nz �s m�g le is v�ltanak a k�vetkez� v�laszt�sokkor.

L�ssuk: az �n es�lye 1:1 arra, hogy egy teszteletlen vakcin�val oltj�k be, mik�zben 1:200000 az es�lye annak, hogy �n lenne az a szerencs�tlen, aki belehal egy sert�sinfluenza fert�z�sbe. Amennyiben ezt szeretn� m�s megk�zel�t�sbe helyezni, ennek t�bb nagys�grenddel kisebb az es�lye, mint annak, hogy �nt vill�mcsap�s v�gzi ki az �lete sor�n (1:5000). Forr�s: NOAA 

Matematikailag kifejezve: abban rem�nykedni, hogy a v�d�olt�s v�di meg a sert�sinfluenza okozta hal�lt�l kisebb, mint annak, hogy telital�lata lesz a lott�n. �s mellesleg a lott�z�snak nincsenek v�rhat� idegrendszeri k�rosod�st okoz� mell�khat�sai.

A lott�ra szokt�k mondani, hogy az egy ad�fajta azon emberekre kivetve akik nem tudnak sz�molni. A v�d�olt�s pedig most egy olyan ad�nemm� l�pett el�, amit azok az emberek fizetnek meg, akik nem �rtenek az eg�szs�ges �lethez.

Az influenza v�d�olt�s n�lk�l is t�l�lhet�. Rendszeres k�zmos�s, napi f�l �ra mozg�s a szabad leveg�n, D-vitamin, C-vitamin �s cink, szel�n �s egy�b �sv�nyi-anyagok b�s�ges mennyis�gben, este egy hideg vizes zuhany t�k�letes v�delmet biztos�t. �s a mell�khat�sai is kellemesek. P�ld�ul a f�rfiak potenci�ja, a n�k �letkedve egyar�nt visszat�r t�le. Ez mind nem mondhat� el a vakcin�r�l.