Nemzetprogram

Ki a magyar?
>
> K�vecses Zolt�n
> ELTE Amerikanisztika Tansz�k
>
> A c�mben szerepl� k�rd�st m�r sz�mosan feltett�k �s v�laszoltak r�.
> K�z�tt�k
> a magyars�g mibenl�t�nek k�rd�s�vel foglalkoz� legelismertebb magyar �r�k,
> k�lt�k �s kutat�k is, p�ld�ul Babits Mih�ly, N�meth L�szl�, Illy�s Gyula.
> Neh�z b�rmi �jat mondani ut�nuk, de a k�rd�st �jra �s �jra felteszik �s
> feltessz�k, mert a k�r�l�tt�nk lev� v�ltoz� vil�g �lland�an kik�nyszer�ti
> az
> �jabb �s �jabb v�laszokat. A k�rd�sfeltev�s aprop�ja ma Magyarorsz�gon az,
> hogy a liber�lis �rtelmis�g (�s a hozz�juk hasonl� m�don gondolkod�
> emberek)
> �gy �rzi(k), hogy a nemzeti oldal kisaj�t�tja a maga sz�m�ra a magyars�got
> mint fogalmat (kateg�ri�t). A liber�lis �rtelmis�g reakci�ja erre az, hogy
> olyan meghat�roz�sokat ad a magyars�ggal kapcsolatosan, melyek alapj�n �k
> ugyan�gy bennefoglaltaknak a magyars�g fogalm�ban, kateg�ri�j�ban, mint
> b�rki m�s, �s melyek alapj�n semmivel nem t�nnek "rosszabb magyarnak" vagy
> "kev�sb� magyarnak", mint az az oldal, amelyik kiszor�tani igyekszik �ket
> a
> magyars�g kateg�ri�j�b�l, vagyis mint az az oldal, amelyik azt �ll�tja,
> hogy
> vannak olyan emberek is ebben a haz�ban, akik nem �rhat�ak le megfelel�en
> a
> magyar sz�val, akikre nem alkalmazhat� a "magyar" mint jellemz�, mint
> tulajdons�g.
>
> A liber�lis �rtelmis�gnek csak a Magyar �rtelmez� k�zisz�t�rt kell
> felnyitnia, �s m�ris olyan meghat�roz�st tal�l a magyars�gr�l, amely
> alapj�n
> joggal k�rheti ki mag�nak a magyars�g kateg�ri�j�b�l t�rt�n� kirekeszt�sre
> val� t�rekv�st. Az akad�miai Magyar �rtelmez� k�zisz�t�r szerint a magyar
> sz� t�m�nkhoz kapcsol�d� meghat�roz�sa a k�vetkez�:
> magyar | I. mn T�meg�ben Mo.-on �l�, finnugor nyelv� <n�p>, ill. ehhez v.
> Mo.-hoz tartoz�, vele kapcs., r� jellemz� (r�v.: m.).
>
> Ezen meghat�roz�s alapj�n term�szetesen mindenki, aki ebben az orsz�gban
> �l,
> �s tud magyarul, a magyars�g kateg�ri�j�nak teljes tagja.
>
> Leegyszer�s�tve a "t�ny�ll�st", azt mondhatjuk, hogy az egyik f�l a
> m�sikat
> kirekeszteni igyekszik a magyars�g kateg�ri�j�b�l, m�g a kirekesztett f�l
> ennek jogoss�g�t tagadja, �s azzal �rvel, hogy olyan vil�gos, egy�rtelm�
> �s
> sz�lesk�r�en elfogadott meghat�roz�sok alapj�n, mint p�ld�ul az akad�miai
> k�zisz�t�r�, � is tagja, �s teljes tagja, a kateg�ri�nak. M�sik ilyen
> defin�ci�, amelyik fel-felt�nik ezekben a vit�kban a liber�lis (de nemcsak
> liber�lis) oldalon az az, hogy "magyar az, aki magyarnak vallja mag�t".
> M�rpedig a liber�lisok is magyarnak vallj�k magukat.
>
> Hogy megel�legezzem a dolgozat v�gk�vetkeztet�s�t, �n azt �ll�tom, hogy
> egyik f�lnek sincs igaza. A nemzeti oldalnak nincs igaza, mert a magyar
> liber�lis �rtelmis�g is (vagy m�s hasonl� m�don gondolkod� ember)
> term�szetesen magyar, de a liber�lis �rtelmis�gnek sincs igaza, mert egy
> bizonyos �s val�di �rtelemben �k kev�sb� teljes, kev�sbe reprezentat�v
> vagy,
> a haszn�land� terminol�gi�val �lve, kev�sb� prototipikus tagjai a
> magyars�g
> kateg�ri�j�nak, mint a nemzeti oldalon �ll�k java.
>
> A kateg�ri�k-fogalmak meghat�roz�sa
>
> �ll�t�som igazol�s�ra a nyelvtudom�ny egy, az ut�bbi 30 �vben kialakult
> ir�nyzat�nak, a kognit�v nyelv�szetnek az eszk�zt�r�t haszn�lom fel. A
> kognit�v nyelv�szet megk�rd�jelezi a hagyom�nyos strukturalista fogalom-
> vagy kateg�ria-meghat�roz�s �rv�nyess�g�t, amely alapj�n a fogalmak, mint
> eset�nkben a magyars�g, meghat�rozhat�ak a l�nyegi jellemz�k vagy
> tulajdons�gok egy �lland� halmaz�val. A jellemz�k ilyen �lland� halmaza
> lehet a magyars�g eset�ben az a k�t tulajdons�g, melyet az akad�miai
> �rtelmez� k�zisz�t�r eml�t: "T�meg�ben Mo.-on �l�, finnugor nyelv�." De
> felhozhatjuk p�ld�nak a fenti m�sodik meghat�roz�st is, amelyben a
> felhaszn�lt jellemz�k sz�ma mind�ssze egy: "aki magyarnak vallja mag�t".
> Az
> ilyen �s ezekhez hasonl� "magyars�g-meghat�roz�sok" l�tsz�lag t�k�letesen
> igazolj�k a liber�lis n�zeteket. �k is itt �lnek �s magyarul besz�lnek.
> Ezzel a vita r�sz�kr�l lez�rhat�, hiszen a magyars�got meghat�roz� l�nyegi
> jellemz�k (itt �lnek �s magyarul besz�lnek) r�juk is �rv�nyesek, �s ez�rt
> ugyanolyan tagjai a magyarok k�z�ss�g�nek, mint b�rki m�s. A k�rd�s
> azonban
> az, hogy az eff�le meghat�roz�sok helyesek-e, �s hogy �ltal�ban ilyen
> m�don
> hat�rozzuk-e meg kateg�ri�inkat (b�rmilyen kateg�ri�nkat, legyen az a
> sz�k,
> a mad�r, a j�t�k, az �rzelem, a szerelem, vagy �ppen a magyars�g
> kateg�ri�ja).
>
> Az ilyen t�pus� meghat�roz�sokb�l az k�vetkezik, hogy (1) a kateg�ria
> minden
> tagja rendelkezik a kateg�ria l�nyegi jellemz�ivel, hogy (2) a kateg�ria
> minden tagja egyform�n "j�" tagja a kateg�ri�nak, �s hogy (3) a kateg�ri�k
> hat�rai nem v�ltoznak, hanem stabilak �s r�gz�ltek. Az els� k�vetkezm�ny
> abb�l ad�dik, hogy a felfog�s szerint csak az lehet a kateg�ria tagja,
> vagy
> p�ld�ja, aki (ami) rendelkezik a kateg�ria l�nyegi jellemz�ivel. Ha valaki
> vagy valami nem rendelkezik a sz�ks�ges �s el�gs�ges egy vagy t�bb l�nyegi
> jellemz�vel, tulajdons�ggal, akkor az eleve nem lehet a kateg�ria tagja. A
> m�sodik k�vetkezm�ny abb�l ad�dik, hogy ha a kateg�ria minden tagj�t
> ugyanazok a l�nyegi tulajdons�gok jellemzik, akkor a kateg�ria mindegyik
> tagja egyform�n "j�" p�ld�ja kell, hogy legyen a kateg�ri�nak. A harmadik
> k�vetkezm�ny abb�l fakad, hogy ha a kateg�ria azokt�l a l�nyegi
> jellemz�kt�l
> lesz azz� a kateg�ri�v�, ami, akkor a kateg�ri�k stabilak �s r�gz�ltek,
> hiszen ha a l�nyegi jellemz�k v�ltozn�nak, akkor m�r m�s kateg�ri�val
> lenne
> dolgunk, amelynek m�s tagjai lenn�nek.
>
> Ezt a klasszikusnak nevezett fogalom-meghat�roz�si m�dot azonban mind
> elm�leti, mind k�s�rleti kutat�sok c�folj�k. A fogalmak azon
> meghat�roz�sa,
> mely szerint a fogalmak a l�nyegi jellemz�k �lland� halmazai, nem �llja
> meg
> a hely�t. Ludwig Wittgensteint�l fogva gondoljuk, de a 70-es �vek �ta
> biztosan tudjuk, hogy fogalmaink-kateg�ri�ink nem �gy �p�lnek fel, a
> kateg�ri�k tagjai nem ilyen m�don alkotnak kateg�ri�t, vagyis nem igaz az,
>
> (i) hogy a kateg�ria minden tagja rendelkezik a krit�ri�lis, l�nyegi
> tulajdons�gokkal,
> (ii) hogy a kateg�ria minden tagja pszichol�giailag egyform�n j� p�ld�ja a
> kateg�ri�nak, �s
> (iii) hogy a kateg�ria l�nyegi jellemz�i merev, nem v�ltoz� hat�rokat
> szabnak az egyes kateg�ri�knak.
>
> Kognit�v pszichol�giai k�s�rletek tucatjai bizony�tj�k, hogy p�ld�ul a
> sz�k
> kateg�ri�j�nak nincsenek a kateg�ria minden tagj�ra jellemz� l�nyegi
> tulajdons�gai. Ugyan�gy a magyars�g�nak sincsenek. A kateg�ri�kat
> absztrakt
> protot�pusok hat�rozz�k meg, melyek a kateg�ri�k legjobb p�ld�ira �p�lnek.
> Szint�n k�s�rletek igazolj�k, hogy p�ld�ul a sz�k kateg�ri�j�t az "tartja
> egybe", a kateg�ria tagjai (vagyis a k�l�nb�z� fajta sz�kek) az�ltal
> kapcsol�dnak �ssze egy fogalomm�, amit Wittgenstein "csal�di
> hasonl�s�gnak"
> nevez. A kateg�ria egyik tagja rendelkezik x �s y jellemz�vel, egy m�sik
> tagja y �s z jellemz�vel, egy harmadik tagja pedig x �s z jellemz�vel, de
> nincs olyan jellemz�, amely megtal�lhat� lenne minden tagban. Ebb�l
> k�vetkez�en a kateg�ri�k k�l�nb�z� tagjai m�s �s m�s jellemz�kkel
> rendelkeznek, melyek vagy egybeesnek a protot�pus jellemz�ivel, vagy
> k�zelebb, ill. t�volabb vannak t�le. Ha bizonyos tagok jellemz�i
> egybeesnek
> a protot�pus jellemz�ivel, akkor a kateg�ria protot�pikus tagj�r�l vagy
> p�ld�j�r�l besz�l�nk, ha nem, akkor t�bb, t�bb� vagy kev�sb� prototipikus
> tagr�l vagy p�ld�r�l. A kateg�ri�knak vannak teh�t prototipikus �s nem
> prototipikus tagjai. A kateg�ri�kat haszn�l� emberek a protot�pust
> megtestes�t� tagokat a kateg�ria "legjobb" p�ld�ik�nt, a protot�pust
> kev�sb�
> megtestes�t� tagokat a kateg�ria "jobb" vagy "kev�sb� j�", vagy esetleg
> "nagyon rossz" tagjaik�nt vagy p�ld�ik�nt �rz�kelik. Mint l�tni fogjuk, a
> magyars�g kateg�ri�ja is ilyen. �gy azt�n a kateg�ri�k k�z�tt �tmenetek
> lesznek, �s nem merev hat�rok. A szomsz�dos kateg�ri�khoz k�zel�t�
> kateg�ria-tagokat az emberek mint a kateg�ria "rossz", "gyenge", vagyis
> nem
> reprezentat�v p�ld�ik�nt l�tj�k �s �rt�kelik, teh�t a kateg�ri�k tagjai
> k�z�tt lesznek olyanok, melyek hat�resetek az illet� kateg�ria �s a
> szomsz�dos kateg�ri�k k�z�tt.
>
> A magyars�g kateg�ri�j�nak meghat�roz�sa
>
> L�ttuk, hogy a "magyar" fogalm�nak meghat�roz�sa az �rtelmez� k�zisz�t�r
> szerint k�t jellemz�t vesz ig�nybe: a f�ldrajzi helyet (Magyarorsz�gon
> �l�)
> �s a nyelvet (finnugor nyelv�). A sz�t�r a k�t jellemz�t krit�ri�lis,
> l�nyegi jellemz�knek veszi, vagyis sz�ks�ges �s el�gs�ges felt�telnek
> tekinti �ket ahhoz, hogy valakit magyarnak nevezhess�nk. Enn�l azonban
> j�val
> bonyolultabb a helyzet.
>
> Amikor a magyars�g meghat�roz�s�r�l besz�l�nk, k�t alapvet� dolgot kell
> figyelembe venni. Az egyik az, hogy az egyes magyarok, az egyes magyarnak
> nevezhet� emberek egy csoportba tartoznak (az�ltal, hogy magyarnak
> nevezhet�ek), �s ez a csoport bizonyos tulajdons�gokkal rendelkezik, amely
> befoly�solja a magyars�g lehets�ges jellemz�it. A m�sik az, hogy az egyes
> emberek, akik a csoportot alkotj�k, egy hierarchikus rendszerbe tartoznak.
> Ez szint�n hat�ssal van arra, ahogy a kateg�ri�t meghat�rozzuk. Vegy�k
> el�sz�r szem�gyre, hogy milyen jelent�s�ge van a magyars�g fogalm�nak
> tiszt�z�sa szempontj�b�l annak, hogy a magyarok egy bizonyos CSOPORTOT,
> egy
> NEMZETET alkotnak.
>
> Az egyes emberek egy embercsoportot alkotnak, ez a magyar nemzet. Mivel az
> embercsoport, a nemzet egy bizonyos fajta csoport, a nemzet mint csoport
> is
> rendelkezni fog mind a csoportok, mind a nemzet �ltal�nos jellemz�ivel.
> Ezek
> k�z�l alapvet� az, hogy a csoport tagjai egy�tm�k�dnek valamilyen c�l vagy
> c�lok el�r�se �rdek�ben. A nemzetnek mint csoportnak els�dleges c�lja az,
> hogy fennmaradjon, �s hogy tagjainak �rdekeit �s saj�t csoport�rdekeit
> helyezze el�t�rbe m�s, a hierarchi�ban azonos szinten lev� csoportok
> tagjainak �s csoport�rdekeivel szemben. A hierarchi�t, amelynek a nemzet
> is
> r�sze, �gy �br�zolhatjuk:
>
> 1. �l�l�nyek, t�rgyak b�rmilyen CSOPORTJA
> 2. K�l�nb�z� N�P- vagy EMBERCSOPORTOK
> 3. K�l�nb�z� NEMZETEK (magyar, osztr�k, rom�n, horv�t, amerikai)
> 4. A k�l�nb�z� nemzeteket alkot� NEMZETIS�GEK
> 5. A k�l�nb�z� nemzeteket �s nemzetis�geket alkot� EMBEREK
>
> Vagyis mint minden ilyen c�lok �s �rdekek ment�n l�trej�tt embercsoport
> sz�m�ra, a magyar nemzetnek is alapvet� c�lja az kell legyen, hogy
> fennmaradjon, �s hogy a lehet� legt�bb a nemzethez tartoz� ember sz�m�ra
> biztos�tsa egy�ni �rdekeinek �s a nemzeti csoport�rdekeknek az
> �rv�nyes�l�s�t. Az egy�ni �rdekek k�z� tartoznak a k�l�nb�z� jogok, mint a
> szabads�g, az es�lyegyenl�s�g, az elfogadhat� �lethez val� jog stb. A
> csoport�rdekek k�z� tartozik a magyar nemzet term�szeti, megtermelt,
> kultur�lis �s szellemi �rt�keinek v�delme �s gyarap�t�sa.
>
> Ki a (jobb) magyar?
>
> Az eddigi kutat�sok f�ny�ben �s megel�legezve elemz�s�nk eredm�ny�t, azt
> mondhatjuk, hogy mivel a magyars�g nem defini�lhat� bizonyos l�nyegi
> jellemz�k seg�ts�g�vel (vagyis m�s kateg�ri�khoz hasonl�an, a magyars�g
> fogalma sem defini�lhat� a klasszikus m�don), az alfejezet c�m�ben
> tal�lhat�
> k�rd�st is csak �gy tudjuk feltenni, hogy ki a prototipikusabb, a "jobb
> magyar", a "kev�sb� j� magyar", a "rossz magyar" �s a "nem-magyar".
> Hangs�lyozom, hogy a "legjobb magyar", "j� magyar", "kev�sb� j� magyar",
> "rossz magyar" stb. min�s�t�sek nem �rt�k�t�letek, hanem csak azt fejezik
> ki, hogy a kateg�ria egyes tagjai, p�ld�i prototipikus vagy kev�sb�
> prototipikus, kev�sb� reprezentat�v tagjai vagy p�ld�i a kateg�ri�nak,
> hasonl�an ahhoz, ahogy a sz�k kateg�ri�j�nak is jobb p�ld�ja az
> eb�dl�asztaln�l haszn�lt t�ml�s sz�k, mint a hokedli, a villamossz�k, vagy
> a
> fogorvosi sz�k. A fentiek f�ny�ben a k�vetkez� �ll�t�sokat tehetj�k.
>
> Az a j� magyar, akinek els�dleges c�lja a csoport, a magyar nemzet
> fenntart�sa. Ez konkr�t form�ban azt jelenti, hogy mivel a magyar nemzet
> fenntart�sa els�dleges, igyeksz�nk mindent megtenni, hogy a n�pszaporulat
> n�j�n �s ne cs�kkenjen. Ennek egyik m�dja az abortusz lehet�s�g�nek
> visszaszor�t�sa, m�sik m�dja a nemzet fizikai test�nek (az emberek)
> eg�szs�gi �llapot�nak jav�t�sa. Azok, akik ezeket nem tekintik kiemelt
> c�lnak, �s nem ezeknek megfel�en tev�kenykednek, kev�sb� j� magyarok a
> kateg�ri�ban elfoglalt hely�ket illet�en, mint azok, akik igen.
>
> Azok, akik a magyarok szabads�gjogait, es�lyegyenl�s�ghez val� jog�t, az
> elfogadhat� �lethez val� jog�t nem tartj�k els�dlegesnek, �s nem ezen
> jogok
> biztos�t�s�n f�radoznak, kev�sb� j� magyarok, mint azok, akik igen.
> P�ld�ul
> azok az �llami �s politikai vezet�k, akik a t�rv�nyben foglaltak ellen�re
> sem biztos�tj�k a gy�lekez�si jog szabad gyakorl�s�t, kev�sb� j� magyarok,
> mint azok, akik ennek �rv�nyes�t�s��rt ki�llnak �s harcolnak. Tov�bbi
> p�ldak�nt eml�thetj�k azokat, akik a gazdas�gi �letben nem veszik
> figyelembe
> a t�bbs�get alkot� magyar kistermel�k �s kisv�llalatok �rdekeit, hanem
> ehelyett a nemzetk�zi nagyv�llalatokat kedvezm�nyezik. Ezek az emberek
> kev�sb� j� magyarok, mint azok, akik ezt nem teszik �s/vagy sz�t emelnek
> ellene. M�g �ltal�nosabban, a j� magyar a nemzetet alkot� emberek min�l
> nagyobb sz�m�t kedvezm�nyezi, az � �rdekeiket tartja els�sorban szem
> el�tt,
> �s nem p�ld�ul a nemzetk�zi nagyv�llalatok �rdekeit. Ez term�szetesen
> lehet
> kompromisszumra �s valamilyen egyens�lyra �p�l� d�nt�s is, de mindig a
> nemzetet alkot� emberek t�bbs�gi �rdekeinek figyelembev�tel�vel kell
> t�rt�nnie. Vagyis j� magyar az, aki sz�m�ra a t�bbs�gi �rdek, a min�l
> teljesebb nemzet �rdeke a d�nt�.
>
> A csoport�rdekek viszonylat�ban pedig az a j� magyar, aki els�dlegesnek
> tartja a magyar nemzet term�szeti, megtermelt, kultur�lis �s szellemi
> �rt�keinek v�delm�t �s gyarap�t�s�t. Mindazok, akik nem ezt gondolj�k �s
> teszik, kev�sb� j� magyarok. Ezen �rt�kek v�delme �s gyarap�t�sa mag�ban
> foglalja term�szeti k�rnyezet�nk megtart�s�t �s �v�s�t, a magyar munkaer�,
> �ruk, tal�lm�nyok, m�v�szeti �s tudom�nyos munk�k v�delm�t, �s azt, hogy
> ezek egyre szaporodjanak. Mindazok, akik nem ezen dolgoznak, �s nem
> sz�nj�k
> a nemzet �ltal l�trehozott �rt�k, p�nz megfelel� h�nyad�t p�ld�ul az
> oktat�s
> �s tudom�nyos munka k�r�lm�nyeinek �s lehet�s�geinek jav�t�s�ra, kev�s�b�
> j�
> magyarok, mint azok, akik ezt akarj�k el�rni, �s val�ban ezt is teszik.
> Azok, akik k�lf�ldi k�zbe adj�k f�ldjeinket �s legszebb term�szeti
> helyeinket, t�jainkat, hogy ezzel m�sok t�nkretegy�k �vezredes term�szeti
> �s
> �p�tett k�rnyezet�nket, �s r�ad�sul gazdagodjanak is bel�le, kev�sb� j�
> magyarok, mint azok, akik ezt igyekeznek megakad�lyozni. Azok is kev�sb�
> j�
> magyarok, akik nincsenek figyelemmel kultur�lis �r�ks�g�nkre,
> trad�ci�inkra,
> �s m�g esetleg g�nyt is �znek azokb�l.
>
> Mivel a nemzet fenntart�sa �s az �rt�kek v�delme �s gyarap�t�sa
> leghat�konyabban az azonos c�lokat kit�z� �s azonos �rdekek�rt k�zd�
> nemzet
> k�z�ss�g�n bel�l val�sulhat meg, ez�rt a nemzetnek t�rekednie kell arra,
> hogy ezen c�lok �s �rdekek megval�sul�sa egy t�rsadalmi-politikai egys�gen
> bel�l t�rt�nhessen meg, ez pedig az orsz�g - Magyarorsz�g. Ez azt jelenti,
> hogy az �ltal�nos csoportc�lokb�l �s csoport�rdekekb�l k�vetkez�en a
> nemzet
> egys�ges t�rsadalmi-politikai szervezetbe t�m�r�t�s�t, egyes�t�s�t kell
> c�lul kit�zni, de a nyilv�nval� jelenlegi (k�l)politikai neh�zs�gek miatt
> legal�bb az auton�mi�k kialak�t�s�ra kell t�rekedni a k�rnyez�
> orsz�gokban.
> A nemzet egy orsz�gban t�rt�n� �jraegyes�t�se egyesek szem�ben
> revizionizmusnak, irredentizmusnak, nacionalizmusnak stb. t�nhet.
> Mindazon�ltal ki kell mondani, hogy azok, akik nem ennek a legnagyobb
> csoportc�lnak �s csoport�rdeknek megfelel�en gondolkoznak a teljes nemzet
> kapcs�n, kev�sb� j� magyarok, mint azok, akik igen. Akinek nem f�j
> Trianon,
> kev�sb� j� magyar, mint az, akinek f�j. De az is kev�sb� j� magyar, aki
> ennek-b�rmennyire minim�lis-lehet�s�g�t elveti az �nos-�ntalan
> hangoztatott
> "j�zan", pragmatista politika vagy a "re�lpolitika" jegy�ben �s nev�ben.
> Trianon az igazs�gtalans�g maga, abba belenyugodni igaz�n magyar ember nem
> tud. Nyugat-Eur�pa el�bb vagy ut�bb tal�n �szreveszi, hogy a magyarok
> r�sz�r�l tapasztalhat� belenyugv�s hi�nya, a dikt�tummal megb�k�lni nem
> tud�s nem a magyarokat min�s�ti, hanem �ket.
>
> K�t lehets�ges ellenvet�s tehet� a fenti elemz�ssel szemben. Az egyik az,
> hogy ez egy nemzet-alap� meghat�roz�sa a magyars�gnak, amely minden
> nemzetre
> �rv�nyes, �s ez�ltal nem hordozza a magyars�g specifikumait. Ez az
> ellenvet�s r�szben igaz, r�szben nem. Igaz, mert ha a magyar vagy
> magyars�g
> szavak hely�re behelyettes�tj�k azt, hogy szlov�k, osztr�k, francia vagy
> amerikai, akkor pontosan ugyanezen szerkezetek ment�n jellemezhetn�nk
> ezeket
> a kateg�ri�kat is. Nem igaz, mert a specifikumok pontosan abb�l ad�dnak,
> hogy itt a magyar helyzetr�l besz�l�nk az �ltal�nos strukt�r�k
> seg�ts�g�vel.
>
> A m�sik ellenvet�s az lehet, hogy a nemzet-alap� meghat�roz�s eleve
> mag�ban
> hordozza a konfliktust, ti. azt, hogyha m�sok is �gy defini�lj�k saj�t
> magukat, akkor ellent�t van be�p�tve a rendszerbe (p�ld�ul a magyars�g
> �rdekei �tk�zhetnek m�sok �rdekeivel). Emiatt egyesek gondolhatj�k �gy,
> hogy
> a nemzet-alap� meghat�roz�s eleve elhib�zott, ez�rt az olyan kateg�ria,
> mint
> a magyars�g sz�ks�gtelen, rossz fogalmak. Ez a felfog�s az agressz�v
> szomsz�doknak �s a nagyhatalmaknak kedvez, akiknek viszont esz�k �g�ban
> sincs lemondani arr�l, hogy magukr�l nemzetben gondolkodjanak, vagyis hogy
> magukat nemzet-alap�an hat�rozz�k meg. Teh�t a nemzetet �s ezzel a
> magyars�got elvet� n�zet a vil�g mai rendje szerint (azaz, amelyben
> nemzetek
> vannak, n�pcsoportok nemzetk�nt defini�lj�k magukat) mark�nsan
> magyarellenes, �s ez�ltal az �gy gondolkod�k mark�nsan rossz p�ld�i a
> magyars�gnak.
>
> A hovatartoz�s v�laszt�sa
>
> A nemzet mint csoport c�ljainak �s �rdekeinek vizsg�lata ut�n, n�zz�k meg,
> hogy melyek a magyars�gnak mint embercsoportnak a legfontosabb jellemz�i.
> Ezek a jellemz�k a csoportot alkot� emberek hovatartoz�s�val, illetve a
> hovatartoz�s v�laszt�s�val kapcsolatosak. A magyar emberek egyes
> ter�leteken
> megv�laszthatj�k, hogy hova tartoznak. Az al�bbiakban sz�t ejt�nk a
> lak�hely�l szolg�l� f�ldrajzi hely megv�laszt�s�r�l, a prefer�lt
> t�rsadalmi-politikai egys�g, kult�ra, n�pcsoport �s nyelv v�laszt�s�r�l.
> Mindezek alapj�n tov�bbi ism�rveket kapunk arra vonatkoz�an, hogy ki
> tekinthet� j� vagy kev�sb� j� magyarnak.
>
> Mint f�ldrajzi helyhez tartoz� ember
>
> A magyar mint f�ldrajzi helyhez tartoz� ember f� referenciapontja a
> K�rp�t-medence. A magyarok a vil�g ezen r�sz�n �lnek t�bb, mint ezer �ve,
> ezt tekintik haz�juknak. Sok magyar azonban elhagyta ezt a vid�ket, �s a
> vil�g m�s t�jaira k�lt�z�tt. Azok, akik itt maradtak, �s nem is akarnak
> innen elmenni, a magyarok jobb p�ld�i, mint azok, akik elmentek, �s nem is
> j�ttek vissza. Mint l�ttuk, ez a jellemz� szerepel az �rtelmez� k�zisz�t�r
> meghat�roz�s�ban is. R�gt�n hozz� kell azonban tenn�nk, hogy a vil�g m�s
> t�jain �l� magyarok is magyarok, s�t lehetnek nagyon j� magyarok, de m�gis
> kev�sb� j� p�ld�i a magyars�gnak, mint azok, akik itt �lnek.
>
> Mint t�rsadalmi-politikai ember
>
> A magyarok mint t�rsadalmi-politikai emberek jelent�s r�sze
> Magyarorsz�gon,
> a Magyar K�zt�rsas�gban �l. A Magyar K�zt�rsas�g tagja az Eur�pai Uni�nak,
> a
> magyar �llampolg�rok szabadon j�rhatnak az Eur�pai Uni� tagorsz�gaiba,
> v�llalhatnak munk�t stb. Nagyon sok magyar �llampolg�r ez�ltal nemcsak
> magyar �llampolg�rnak, hanem az Eur�pai Uni� polg�r�nak is tekinti mag�t.
> Sz�mos olyan magyar �llampolg�r van, akinek ilym�don az identit�sa
> els�sorban ink�bb az Eur�pai Uni�hoz, Eur�p�hoz kapcsol�dik, mint
> Magyarorsz�ghoz. Azok, akik els�sorban Eur�p�hoz (vagy a m�g sz�lesebb
> nagyvil�ghoz) kapcsol�dnak f� identit�sukat tekintve, kev�sb� j� p�ld�i a
> magyaroknak, mint azok, akiknek �nazonoss�ga els�sorban magyar �s csak
> m�sodsorban eur�pai (vagy nagyvil�gi).
>
> Mint egy kult�r�hoz tartoz� ember
>
> A magyarok (legal�bbis az ide�lis esetben) a magyar kult�r�ba sz�letnek
> bele, �s abban n�nek fel. A magyar kult�ra domin�nsan kereszt�ny kult�ra,
> amely Szent Istv�nnal, vagy lehet, hogy m�g el�bb kezd�d�tt. Ennek
> k�vetkezt�ben mind a magyar magas kult�r�t, mind a magyar mindennapi
> kult�r�t �titatja a kereszt�nys�g. Azok, akik ezt a kereszt�ny kult�r�t
> (vagy a kereszt�nys�g gyakorl�s�t) elvetik, jelent�s�g�t kisebb�tik, vagy
> �ppen g�ny t�rgy�v� teszik, kev�sb� j� p�ld�i a magyaroknak, mint azok,
> akik
> �lik a kereszt�ny kult�r�t, jelent�s�g�nek megfelel�en kezelik �s a kell�
> tisztelettel viszonyulnak hozz�.
>
> Mint n�pcsoporthoz tartoz� ember
>
> Magyarorsz�gon a magyarokon k�v�l k�t jelent�s nemzetis�g �l: a cig�nys�g
> �s
> a zsid�s�g. A nemzetis�gek k�z� sorolom a zsid�s�got is, amely ugyan
> hivatalosan nem nemzetis�g, viszont elt�r� kultur�lis gy�kerei miatt,
> amelyek a mai napig hatnak, �s amiatt, hogy nagy sz�mban t�rt�n�
> betelep�l�s�k viszonylag k�s�i, nemzetis�gk�nt t�rt�n� kezel�s�k
> indokoltnak
> t�nik. Term�szetesen ez a k�l�nbs�gtev�s nem indokolt azokban az
> esetekben,
> amelyekben ak�r a cig�nys�g, ak�r a zsid�s�g megk�l�nb�ztethetetlen�l
> egybeolvadt a magyar t�bbs�ggel kult�r�j�t, szok�sait stb. tekintve.
> Viszont
> ezen nemzetis�gek saj�t kult�r�jukat, vall�sukat, szok�saikat stb. meg�rz�
> tagjai, akik m�g hangs�lyt is fektetnek e k�l�nbs�gek fenntart�s�ra,
> kev�sb�
> j� p�ld�i lesznek a magyars�gnak, mint a magyarok vagy a t�l�k
> kultur�lisan
> megk�l�nb�ztethetetlenn� v�lt cig�nyok �s zsid�k.
>
> Mivel ezen a ponton k�l�n�sen nagy �rz�kenys�gre lehet sz�m�tani a jelen
> politikai k�z�letben, hadd tegyem �jra vil�goss�, hogy hogyan �rtem a
> fenti
> bekezd�st. Az, hogy melyik n�pcsoportba tartozunk, hogy milyen
> sz�rmaz�s�ak
> vagyunk csak egyik jellemz�je a kateg�ri�nak. Csak �s kiz�r�lag ezen
> jellemz� viszonylat�ban mondhatjuk azt, hogy aki nem a magyarhoz mint
> n�pcsoporthoz tartozik, hanem valamilyen m�sikhoz, kev�sb� prototipikus
> tagja a kateg�ri�nak. De ez csak egy jellemz�! M�s tekintetben, vagy f�leg
> az �sszes jellemz�t figyelembe v�ve, viszont ugyanez az ember lehet a
> magyars�g kateg�ri�j�nak prototipikusabb, jobb tagja, mint az, aki magyar
> sz�rmaz�s� (a magyarhoz mint n�pcsoporthoz tartozik).
>
> Mint nyelvet besz�l� ember
>
> Gyakori meghat�roz�sa a magyars�gnak az, hogy magyar az, aki magyarul
> besz�l. Ez a jellemz� egyed�l is gyakran haszn�lt, �s m�s jellemz�kkel
> egy�tt is szerepel, mint p�ld�ul az �rtelmez� k�zisz�t�r meghat�roz�s�ban.
> (Az a k�rd�s, hogy a magyar nyelv milyen m�rt�kben finnugor eredet�, az
> �rvel�s szempontj�b�l irrelev�ns, ez�rt nem is foglalkozom vele.) Val�ban,
> ez a jellemz� igen fontos, �s azok, akik magyarul besz�lnek, jobb tagjai a
> magyars�g kateg�ri�j�nak, mint azok, akik nem. Azok is kev�sb� j� tagjai a
> magyars�g kateg�ri�j�nak, akik ugyan magyar anyanyelv�ek, de valamilyen
> meggondol�sb�l nem haszn�lj�k anyanyelv�ket. Ugyanakkor, a magyarul tud�s
> nem sz�ks�ges �s el�gs�ges felt�tele a magyars�gnak. Lehetnek olyan
> emberek,
> akik magyarul nem vagy alig tudnak, de m�s ter�leteken rendelkeznek a
> magyars�g olyan jellemz�ivel, amelyek a kateg�ria tagjaiv� teszik �ket, ha
> nem is prototipikus tagokk�.
> Vagyis a fenti esetekben a hovatartoz�s k�rd�se gyakran a h�s�g k�rd�se.
> Aki
> h�s�ges sz�l�f�ldj�hez, n�pcsoportj�hoz, orsz�g�hoz, kult�r�j�hoz �s
> nyelv�hez, jobb p�ld�ja a magyar kateg�ri�j�nak, mint aki nem.
>
> A magyar protot�pusa
>
> A fentiek f�ny�ben vizsg�ljuk meg, hogy ki a prototipikus magyar, a
> magyars�g legjobb p�ld�ja. Az elemz�s alapj�n a prototipikus magyar a
> k�vetkez� jellemz�kkel rendelkezik:
> A magyar protot�pusa az,
> akinek els�dleges c�lja a a magyar nemzet fenntart�sa;
> aki tetteiben a nemzetet alkot� emberek min�l nagyobb sz�m�t
> kedvezm�nyezi,
> az � �rdekeiket tartja els�sorban szem el�tt;
> aki sz�m�ra a t�bbs�gi �rdek, a min�l teljesebb nemzet �rdeke a d�nt�;
> akik a magyarok szabads�gjogait, es�lyegyenl�s�ghez val� jog�t, az
> elfogadhat� �lethez val� jog�t els�dlegesnek tartj�k, �s ezeknek
> megfelel�en
> is cselekszenek, illetve ezen jogok biztos�t�s�n f�radoznak;
> aki els�dlegesnek tartja a magyar nemzet term�szeti, megtermelt,
> kultur�lis
> �s szellemi �rt�keinek v�delm�t �s gyarap�t�s�t;
> aki a nemzet egys�ges t�rsadalmi-politikai szervezetbe t�m�r�t�s�re,
> egyes�t�s�re, de legal�bbis a k�l�nb�z� magyar auton�mi�k megteremt�s�re
> t�rekszik a k�rnyez� orsz�gokban;
> akik a K�rp�t-medenc�ben maradtak, �s nem is akarnak innen elmenni;
> akik �nazonoss�gukat els�sorban Magyarorsz�gban tal�lj�k meg;
> akik a kereszt�ny kult�r�t �lik, ezt jelent�s�g�nek megfelel�en kezelik,
> �s
> a kell� tisztelettel viszonyulnak hozz�;
> akik a magyar nemzetnek nem az elk�l�n�lts�gre t�rekv� tagjai;
> akik magyarul besz�lnek;
> akik magyars�gukat a nemzet fogalm�b�l kiindulva hat�rozz�k meg.
>
> Ezek a jellemz�k egy�ttesen adj�k meg �s �rj�k le a magyar, mint r�gt�n
> l�tni fogjuk, az "ide�lis magyar", protot�pus�t. Els� l�t�sra a jellemz�k
> t�ls�gosan �ltal�nosnak, absztraktnak t�nnek, pontosan olyan l�zungoknak,
> amelyeket a politikusok el�szeretettel haszn�lnak. Ha a jellemz�ket csak
> �nmagukban vessz�k, akkor szinte minden magyar politikus (�s nem
> politikus)
> prototipikus tagja a magyars�g kateg�ri�j�nak. Az �rd�g azonban azokban a
> r�szletekben van, amelyekre az egyes jellemz�k t�rgyal�sa sor�n igyekeztem
> felh�vni a figyelmet. Egy tov�bbi fontos t�nyez� a jellemz�k �rt�kel�se �s
> az egyes emberek meg�t�l�se sor�n az, hogy a szavak, a meghirdetett
> gondolatok mennyire esnek egybe a tettekkel. A magyars�g kateg�ri�j�nak
> legjobb p�ld�i azok, akiknek �let�ben, tev�kenys�g�ben az �ltal�nos de
> sz�p
> szavakat, gondolatokat az ezeknek megfelel� sz�p tettek k�vetik.
>
> Annak, hogy valaki a magyars�g legjobb p�ld�j�v� (protot�pus�v�) v�lhasson
> tov�bbi felt�tele az, hogy mindazt a sz�pet, amit gondol, mond �s tesz a
> fenti jellemz�k kapcs�n �szint�n gondolja, mondja �s tegye (�s ne p�ld�ul
> �nz� �rdekb�l). Ha p�ld�ul valaki a Himnuszt minden egyes alkalommal
> feszes
> vigy�zz�ll�sban �s a sz�ve f�l� tett k�zzel hallgatja v�gig, de m�s
> jellemz�k eset�ben nyilv�nval�an nem a prototipikus tulajdons�goknak
> megfelel�en besz�l �s cselekszik, �lhet�nk a gyan�perrel, hogy az illet�
> nem
> �szint�n tartja tiszteletben egyik nemzeti szimb�lumunkat. (Persze az is
> lehet, hogy igen, de az illet� a t�bbi ism�rvnek val� nem-megfelel�s miatt
> akkor sem tartozna a magyars�g legjobb p�ld�i k�z�.) Aki �szint�n
> gondolja,
> mondja, teszi a fentieket, jobb magyar, mint az, aki nem. Az �szintes�get
> felfoghatjuk mint egy metajellemz�t, amely egy magasabb szint� jellemz� a
> t�bbin�l, �s amely mindegyikre vonatkozik.
>
> Ha azonban komolyan vessz�k a protot�pus fenti jellemz�it, akkor az is
> kider�l, hogy nem nagyon k�nny� k�vetkezetesen �s "�letvitelszer�en" a
> magyars�g legjobb p�ld�j�nak lenni gondolatainkban, szavainkban �s
> tetteinkben egyar�nt. (Gondoljunk csak p�ld�ul a Tesco cs�b�t�s�ra, amely
> olcs�s�g�val azt �ri el, hogy a v�s�rl�k nem a magyar kis- �s
> k�z�pv�llalkoz�sokat vagy nem a kistermel�ket kedvezm�nyezik.) Egy kicsit
> a
> prototipikus magyars�g olyan, mint az igazi kereszt�nys�g. Ahogy igazi
> kereszt�nynek sem k�nny� lenni, �gy igazi magyarnak sem. �ppen ez�rt a
> fenti
> jellemz�kkel le�rhat� magyar az "ide�lis magyar". Vagyis a fenti
> protot�pus
> egy idealiz�ci�, melyhez legt�bben csak k�zel�thet�nk, de teljesen el nem
> �rhetj�k.
> Teh�t a fenti jellemz�k egy�ttes teljes�l�se �rja le a magyars�g legjobb
> p�ld�j�t, az "ide�lis magyart". Ha azonban a jellemz�k k�z�l bizonyosak
> nem
> teljes�lnek, a magyars�g kateg�ri�j�nak kev�sb� j� tagjaival �llunk
> szemben.
> A magyar nyelv vil�gosan r�mutat egy ilyen nem-prototipikus, nem-ide�lis
> esetre: a magyarkod�ra. Ha a sz�t haszn�ljuk, ennek mindig pejorat�v
> �rtelme
> van. A magyarkod�s egyik lehets�ges esete az, amikor valaki k�ls�
> megnyilv�nul�saiban (f�leg a szimb�lumok haszn�lat�ban) er�teljesen
> hangs�lyozza magyars�g�t, de ez nem j�r egy�tt az ide�lis tagot jellemz�
> t�bbi ism�rv teljes�l�s�vel. Egy m�sik, b�r kev�sb� l�tv�nyos
> nem-prototipikus eset az, amikor valaki tetteiben nyilv�nval�an "ellene
> dolgozik" a magyars�g legfontosabb c�ljainak �s �rdekeinek valamilyen v�lt
> (vagy esetleg t�bb ember �ltal is val�snak tartott) lok�lis �rdek miatt.
> Erre p�lda lehet, amikor a nemzeti oldalon �ll� �nkorm�nyzatok �rt�kes
> ter�leteket, �p�leteket stb. adnak el �gy, hogy ezzel glob�lis nemzeti
> c�lok
> �s �rdekek s�r�lnek. Ez a jelens�g r�mutat arra is, hogy az �n. nemzeti
> oldal tagjai nem felt�tlen, vagy nem minden esetben, jobb p�ld�i a
> magyars�gnak, mint m�sok. Vagyis mondand�m nem az, hogy a nemzeti oldalon
> �ll�k mindig �s mindenben a j� magyarok, m�g a liber�lisok mindig �s
> mindenben a rosszak. Vannak a nemzeti oldalon bel�l is kev�sb� j�
> magyarok.
>
> Az ide�lis magyar a magyars�g kateg�ri�j�nak egyik lehets�ges prototipikus
> tagja, hasonl�an ahhoz, ahogy van ide�lis szerelem vagy ide�lis f�rj (vagy
> feles�g) is. Azonban ahogy van sztereotipikus f�rj �s feles�g, �gy a
> magyars�gnak is vannak sztereot�pi�i. Az ide�lis magyarral egy�tt a
> sztereotipikus magyar is a kateg�ri�nak prototipikus tagja, amely sokak
> fej�ben l�tezhet, �s amely val�sz�n�leg v�ltozatosabb, mint az ide�lis
> magyar protot�pusa. A magyar sztereot�pi�ja p�ld�ul mag�ban foglalhatja
> azt,
> hogy a magyarok pesszimist�k, hogy a "j�g h�t�n is meg�lnek", hogy
> emocion�lisak stb.
>
> Az idealiz�ci�knak �s a sztereot�pi�knak mint a kateg�ri�k prototipikus
> tagjainak m�s t�rsadalmi-kultur�lis funkci�ja van. Egy kateg�ria ide�lis
> tagja �ltal�ban azt a c�lt szolg�lja, hogy az emberek hozz� k�pest �p�ts�k
> fel, alkoss�k meg elv�r�saikat, �s rajtuk kereszt�l hat�rozz�k el,
> tervezz�k
> meg milyenekk� szeretn�nek v�lni. A sztereot�pi�k t�rsadalmi szerepe
> ink�bb
> az, hogy p�ld�ul vel�k megb�lyegezz�nk vagy kig�nyoljunk m�sokat. Ebben a
> munk�ban nem foglalkoztam a magyars�g sztereot�pi�ival.
>
> K�vetkeztet�sek
>
> A "Ki a magyar?" k�rd�sre nem adhat� egyszer�, r�vid, l�nyegi jellemz�k
> stabil csoportj�b�l �ll� sz�t�ri definici�. A magyars�g kateg�ri�ja m�s
> kateg�ri�khoz hasonl�an egy (vagy esetleg t�bb) prototipikus tag k�r�
> szervez�d� kateg�ria. A kateg�ri�t a nemzet fogalm�b�l kiindulva pr�b�ltam
> le�rni. A nemzet fogalm�b�l kiindul� meghat�roz�s k�zponti eleme a
> kateg�ria
> ide�lis tagja. Az ide�lis magyar szolg�ltatja a kateg�ria protot�pus�t. A
> dolgozat egyik eredm�nye ennek az ide�lis tagnak a le�r�sa, beazonos�t�sa
> bizonyos jellemz�k seg�ts�g�vel. A kateg�ri�nak azonban az �gy le�rt,
> beazonos�tott prototipikus tagon k�v�l sz�mos m�s tagja van. Ezeket a
> tagokat, a magyars�g kateg�ri�j�nak ezen p�ld�it a dolgozat igyekszik az
> egyes jellemz�k elemz�se sor�n bemutatni. A kateg�ria nem prototipikus
> p�ld�i egy vagy t�bb jellemz�ben elt�rnek a prototipus jellemz�it�l.
> Ez�ltal
> a kateg�ri�n bel�l (a protot�puson k�v�l) nagysz�m� nem-prototipikus
> tagot,
> p�ld�t tal�lunk.
>
> Dolgozatomban arra is v�llalkoztam, hogy megv�laszoljam azt a k�rd�st is,
> hogy "Kinek van igaza?" abban a vit�ban, amely a liber�lis �rtelmis�g (�s
> k�vet�i), valamint a nemzeti oldal v�lem�nyform�l�i (�s k�vet�ik) k�z�tt
> zajlik. A vita ak�r�l folyik, hogy a liber�lisok beletartoznak-e a
> magyars�gba kateg�ri�j�ba (ahogy a nemzeti oldal gyakran felveti),
> illetve,
> hogy a liber�lisok egyen�rt�k� tagjai-e a magyars�g kateg�ri�j�nak (ahogy
> azt a liber�lis �rtelmis�g �ll�tja). �n �gy gondolom, hogy sem a nemzeti
> oldal felvet�se, sem a liber�lis �rtelmis�g �ll�t�sa nem igaz. A dolgozat
> alapj�n vil�goss� kellett v�lnia, hogy a liber�lis �rtelmis�g tagja ugyan
> a
> magyars�g kateg�ri�j�nak, de nem annyira prototipikus, "j�" tagja a fenti
> jellemz�k f�ny�ben, mint azok, akik a nemzeti oldalon �llva teljes�tik az
> olyan protot�pust jellemz� felt�teleket, mint a magyars�g mint nemzet
> c�ljainak �s �rdekeinek els�dlegesk�nt kezel�se.
>
> Mivel ebben a val�s �s specifikus �rtelemben a liber�lis �rtelmis�g
> val�ban
> nem annyira j� vagy prototipikus tagja a magyars�gnak, mint azok akik
> k�zelebb �llnak jellemz�ik tekintet�ben az ide�lis magyarhoz, le kell
> sz�molnunk azzal a liber�lis t�tellel (vagy ink�bb propagand�val), hogy a
> liber�lisok (a haszn�lt �rtelemben) ugyanolyan teljes �s egyenl� tagjai a
> magyars�g kateg�ri�j�nak, mint azok, akiket a dolgozatban a "nemzeti
> oldalon" �ll� ide�lis tagk�nt �rtam le. A liber�lisok �ll�t�sa
> nyilv�nval�an
> nem �llja meg a hely�t. Ha egyszer valakinek nem els�dleges c�lja a a
> magyar
> nemzet fenntart�sa, tetteiben nem a nemzetet alkot� emberek min�l nagyobb
> sz�m�t kedvezm�nyezi, az � �rdekeiket tartja els�sorban szem el�tt,
> sz�m�ra
> nem a t�bbs�gi �rdek, a min�l teljesebb nemzet �rdeke a d�nt� stb., akkor
> ez
> az ember a dolgok logik�j�b�l fakad�an nem lehet ugyanolyan prototipikus,
> vagyis j� magyar, mint az, akire ezek a jellemz�k mind �rv�nyesek.
> Term�szetesen a liber�lisok sem egyform�n "kev�sb� j�" tagjai a
> magyars�gnak, hanem t�bb vagy kevesebb ide�lis jellemz�vel
> rendelkezhetnek,
> �s amennyiben az ide�lis tag jellemz�i nagy sz�mban �rv�nyesek r�juk,
> lehetnek a kateg�ri�nak jobb tagjai is, mint a nemzeti oldalon �ll�k k�z�l
> sokan (mint p�ld�ul a csak szavakban nemzeti oldalon �ll�k).
>
> Csak rem�nykedni lehet, hogy a liber�lis �rtelmis�g van annyira nyitott,
> hogy legal�bb intellektu�lis szinten elfogadja a dolgozat elemz�s�t �s
> eredm�nyeit. Ha �s amennyiben ez megt�rt�nik, akkor a liber�lis
> �rtelmis�gnek meg kell �rtenie azt is, hogy az orsz�g ir�ny�t�s�ra mi�rt
> form�lhat t�bb jogot a nemzeti oldal, mint �k, �s hogy mi�rt kellett volna
> m�r r�gen �tadnia az orsz�g ir�ny�t�s�t a nemzeti oldalnak. Puszt�n az�rt,
> mert a nemzeti oldal java prototipikusabb, �gy "jobb magyar"-abban a
> nagyon
> egyszer� �s vil�gos �rtelemben, ahogy a dolgozat ezt a fogalmat haszn�lja.
> Ebben a kijelent�sben nincs sem rasszizmus, sem antiszemitizmus, sem
> nacionalizmus, sem irredentizmus, sem semmilyen "izmus". Csak az van
> benne,
> hogy a fenti elemz�s alapj�n �s a j�zan paraszti �sz szerint
> Magyarorsz�got
> azoknak kell ir�ny�taniuk, akik prototipikusabb, jobb magyarnak, ink�bb
> magyarnak tekinthet�k, mint azok, akik az orsz�g ir�ny�t�s�t m�r �vek �ta
> v�gzik, fittyet h�nyva a prototipikus, az ide�lis magyars�g jellemz�ire.
> Tulajdonk�ppen a liber�lis �rtelmis�gnek kellene legink�bb megd�bbennie
> azon, hogy ennek ellen�re egy demokr�ci�ban ilyen r�g�ta �k vannak
> hatalmon
> egy orsz�gban, melyet Magyarorsz�gnak h�vnak.
>
> A fenti elemz�s magyar�zatot ad arra is, hogy mi�rt k�nyszer�l a hatalmon
> lev� liber�lis �rtelmis�g �lland� hazudoz�sra. Az�rt, mert az emberek
> megfelel�en nagy sz�m�val kell elhitetnie, hogy a magyars�g �rdekei�rt, a
> nemzet�rt cselekszik. Ha nem ezt teszi, a lepel lehullana, a hatalomb�l
> pillanatok alatt kiesn�nek, �s m�g a kissz�m� szavaz�ikat is elveszten�k a
> k�vetkez� v�laszt�sokra. Marad sz�mukra az a ki�t, hogy elhitess�k vel�nk
> azt, hogy �k ugyanolyan �rtelemben magyarok, mint a protot�pus szerinti
> magyarok. Ez nyilv�nval�an csak hazugs�ggal �rhet� el.
>
> Vitathatatlan azonban, hogy a hatalom a jog szerint jogosan van a
> kez�kben,
> elv�gre jogilag teljes jog� �llampolg�rokr�l van sz�, akiket
> megv�lasztottak. Ami nincs rendj�n az az, hogy hatalmas �r t�tong az
> "�llampolg�ri teljes jog�s�g" �s a "teljes, a prototipikus magyars�g"
> k�z�tt. Val�sz�n�, hogy ebben az orsz�gban nem lesz sem a fejekben, sem a
> lelkekben, sem a szavakban, sem a tettekben nyugalom addig, ameddig az a
> paradoxon nem sz�nik meg, vagy jelent�sen nem cs�kken, hogy Magyarorsz�got
> olyan jogilag, politikailag teljes jog� �llampolg�rok ir�ny�tjak, akiknek
> "magyars�g indexe" ilyen alacsony vagy szinte nem-l�tez�. A nemzet egyre
> nagyobb r�sze sz�m�ra elviselhetetlen �llapot, hogy a jogi �rtelemben vett
> magyars�g ilyen m�rt�kben elv�lhasson a nemzet-alap�an defini�lt
> magyars�gt�l, nemcsak a politik�ban, hanem a kult�r�ban, a m�di�ban �s a
> fels�oktat�sban is. V�lem�nyem szerint az �n. rendszerv�lt�snak ez a
> legnagyobb anom�li�ja, legkev�sb� k�v�natos �s legf�j�bb �r�ks�ge.