�n d�nt, iszik, vagy ink�bb beteg

Ismert t�nyek: Az �jsz�l�ttek kb. 75-80%-�t v�z k�pezi. A feln�ttek test�nek kb. 60-70%-a v�z, pl. egy 80 kg s�ly� feln�tt szervezet kb. 54 l vizet tartalmaz. Az agy 78%-a, a v�r 86%-a, a sz�v 77%-a, a m�j 84%-a, az izmok 70%-a v�z.

Dr. F. Batmanghelidj felfedez�s�t az orvosi gyakorlatban, a ker�k felfedez�s�hez lehet hasonl�tani: egyszer�, de zseni�lis �s minden eddigi hozz��ll�st megv�ltoztat

Batmanghelidj professzor n�zeteit imm�r t�bb tucat orvosi konferenci�n adta el�, szervezetek j�ttek l�tre ezen paradigma terjeszt�se �rdek�ben �s sz�mos elismer�st s�p�rt m�r be �rte. No, de minket a gyakorlati megval�s�t�s �rdekel. N�zz�k, mi is ez a "felfedez�s".

A professzor kutat�sai alapj�n r�j�tt, hogy a kr�nikus (folyamatos) v�zhi�ny az oka a legt�bb testi betegs�g�nknek! Az emberi test eredeti terve ugyanis t�k�letesebb, mint k�pzelj�k. Egy igen bonyolult, �mde c�lir�nyos v�zszab�lyoz� rendszer m�k�dik test�nkben, amely v�zhi�nyos �llapotban k�szleteinket a megfelel� els�bbs�gi szab�lyok figyelemben tart�s�val csoportos�tja �t. Azaz els�dlegesen az agyunkat t�pl�lja, azt�n a l�tfenntart� rendszereinket �s �gy tov�bb a szervezet�nk m�k�d�s�hez n�lk�l�zhet�bb szerveinket (mint p�ld�ul �z�leteinket).

A probl�ma ott kezd�dik, hogy a v�zhi�nyos �llapotot mindenki a szomj�s�g kialakul�s�val, a "sz�raz sz�j" �rz�ssel azonos�tja. Holott a sz�raz sz�j �rz�s kialakul�sa a v�zhi�ny m�r egy elfajult �llapot�hoz tartozik. Ilyenkor szervezet�nk m�r r�gen szomjazik, csak mi nem vessz�k �szre ennek jeleit, mert hossz� �vek alatt r�szoktatjuk magunkat a szomj�s�g egy bizonyos m�rt�kig val� elvisel�s�re. Kritikus esetben vannak emberek, akik napi f�l-egy liter vizet is alig isznak meg.

Nem betegek vagyunk, csak szomjasak

Sokan nem �llunk meg �s nem gondolkodtunk el azon, hogy ha test�nk f�leg v�zb�l �ll, hogyan fog cs�csteljes�tm�nyt ny�jtani, ha nem iszunk rendszeresen vizet?

A skorbut a C-vitamin hi�nya, a beriberi a B-vitamin hi�nya, az an�mia vashi�ny, az angolk�r pedig D-vitamin hi�ny. Pedig ezek csak az emberi szervezet egy-egy �sszetev�j�nek hi�ny�t mutatj�k. Komolyan hiheti b�rki, hogy ezek ut�n meg�szhatjuk, ha pont a vizet nem p�toljuk a szervezet�nkb�l, ami a test�nk 75%-�t teszi ki?

Az emberi test m�g akkor is v�zhi�nyoss� tud v�lni, ha b�s�ges v�zmennyis�g �ll a rendelkez�s�re. Az emberek, �gy t�nik ugyanis, hogy elvesztik szomj�s�g �rzet�ket �s a sz�ks�ges v�zmennyis�g ut�ni v�gyukat. Nem ismerik fel v�zsz�ks�glet�ket, ezzel fokozatosan egyre n�vekv� m�rt�kben v�zhi�nyoss� v�lnak �s a kor el�rehaladt�val kr�nikusan dehidrat�ltt� v�lnak (�lland� jelleggel fenn�ll� v�zhi�nyos �llapot).
 

N�zz�nk meg, hogy mik a k�vetkezm�nyei a v�zveszt�snek:

• V�r s�r�s�ge n�vekszik (bes�r�s�dik),
• N�vekszik a k�liumkoncentr�lts�g -> szomj�s�g �rzet alakul ki,
  • A szomj�s�g�rzet m�r egy elk�sett jelz�s! Ilyenkor a v�zvesztes�g m�r nagyobb, mint a testt�meg 1%-a, ami kb. h�romnegyed liter v�z hi�ny�t jelzi!
• Pulzussz�m emelked�s!
  • A sz�vnek percenk�nt 3-5 �t�ssel t�bbet kell v�geznie ahhoz, hogy a s�r�bb v�rt a sejtekhez pump�lja, hogy a sejtek az izommunk�hoz sz�ks�ges oxig�nhez tov�bbra is hozz�jussanak.

N�h�ny sz� a szomj�s�g�rzetr�l:

• Az �letkorral v�ltozik,
  • Min�l id�sebb valaki, ann�l kisebb a szomj�s�g�rzete, ez�rt id�sebb korban fokozottabban kell figyelni a folyad�kp�tl�sra.
  • A szomj�s�g, a sz�raz sz�j�rz�s m�r egy elk�sett jelz�s!
• A szomj�s�g�rzet alapj�n a t�nyleges v�zvesztes�gnek csak fel�t vagyunk k�pesek p�tolni!
• A fizikai terhel�s r�szben elnyomja a szomj�s�got. Nem figyel�nk oda annyira. �gy ha sokat dolgozunk, akkor sz�nd�kosan ford�tsunk figyelmet a rendszeres folyad�kp�tl�sra!

�rdekess�g: intenz�v sporttev�kenys�g k�zben, k�l�n�sen nagy melegben a v�zvesztes�g m�rt�ke el�rheti a 2 litert �r�nk�nt!

A t�bl�zat a v�zvesztes�g m�rt�k�ben a felmer�l� t�neteket mutatja

Az emberi szervezet naponta �tlagosan majdnem 2,5 liter vizet vesz�t:

• P�rolg�s (b�r), izzad�s: 500 ml
• Kil�legzett leveg�: 350 ml
• Sz�klet: 150 ml
• Vizelet: 1500 ml

�sszesen kb.: 2500 ml naponta

Amint l�tszik puszt�n izzad�ssal �s l�gz�ssel, napi majdnem 1 liter folyad�kot vesz�t�nk (term�szetesen ez f�gg a h�m�rs�klett�l)!

Ehhez k�pest n�zz�k a bevitel oldal�t egy �tlagos esetben:

• Folyad�kok: 1000 ml
• T�pl�l�k: 1200 ml
• A t�panyagok el�get�se sor�n keletkez� v�z: 300 ml

�sszesen: 2500 ml naponta

A folyad�kok �ltal�ban nem tiszta v�zb�l erednek. Ezzel mi a probl�ma? P�ld�ul, ha eg�szs�gesen �l�nk �s gy�m�lcslevet iszunk, akkor a gy�m�lcsl� sz�razanyag tartalm�nak feldolgoz�s�hoz annak v�ztartalma nagyj�b�l el is haszn�l�dik. A t�pl�l�kkal felvett v�zmennyis�g ugyancsak nem tekinthet� a szervezet v�zell�t�s�nak, hiszen ez teljes eg�sz�ben a t�pl�l�k feldolgoz�sra �s a szervezet m�regtelen�t�s�re ford�t�dik (s�t �ltal�ban ez m�g kev�s is hozz�). A t�panyagok (zs�rok feh�rj�k, sz�nhidr�tok) el�get�s�vel keletkezett v�z az eg�sz v�zforgalomhoz k�pest, tal�n ha v�sztartal�knak elegend�.

A fenti �tlagos napi bevitel hib�ja, hogy a m�regtelen�t�si folyamatok v�zig�nyeit (ezek ig�nylik a legt�bb vizet) egyszer�en nem fedezi.

A fentieket figyelemben tartva a helyes napi bevitelnek teh�t �gy kellene kin�znie:

• Tiszta v�z:  2000 ml
• T�pl�l�k: 1200 ml
• A t�panyagok el�get�se sor�n keletkez� v�z: 300 ml

�sszesen: 3500 ml naponta

Dr. Batmanghelidj szerint a szervezet napi tiszta v�zsz�ks�glete legal�bb

 1,5 - 2 liter (6-8 vizespoh�r). Ezt soha ne egyben, ink�bb szab�lyos id�szakonk�nt elosztva fogyasszunk!
A professzor tudom�nyos �rtekez�sek, �s konferenci�k tucatjain bizony�totta, hogy szab�lyozott �s rendszeres folyad�kfogyaszt�ssal

sz�mos betegs�gt�l �s f�jdalomt�l k�m�lhetn�k meg az emberek magukat.
Milyen f�jdalmakat lehet megel�zni a napi rendszeres v�zfogyaszt�ssal?

• Em�szt�rendszeri f�jdalmak
• Reumatikus �z�leti f�jdalmak
• Sz�vf�jdalmak a j�r�s sor�n, vagy az esti pihen�skor
• Alh�ti f�jdalmak
• Nyaki f�jdalmak
• Id�szakos s�nt�t�s (j�r�s k�zbeni l�bf�jdalmak)
• Migr�n �s elh�z�d� fejf�j�sok
• Vastagb�lgyullad�ssal j�r� f�jdalmak �s az azzal t�rsul� sz�kreked�ses f�jdalmak

Egy�b probl�m�k, amikre j�t�kony hat�ssal van:

• stressz old�sa
• magas v�rnyom�s
• magas v�rkoleszterin
• tests�ly t�bblet

Az em�szt�rendszeri f�jdalom sokszor az emberi test legfontosabb, a v�zhi�nyr�l h�rt hoz� jelz�se.

Figyelem! Amikor ism�tl�leges f�jdalmakat tapasztalunk annak ellen�re, hogy v�zbevitel�nket t�bb napon kereszt�l rendszeress� �s fokozott� tett�k, a k�rmeg�llap�t�s v�gett �rdemes orvoshoz fordulni.